Lábtörésről, lábszártörésről akkor beszélhetünk, ha a lábszárat alkotó két csont, a sípcsont és a szárkapocscsont közül eltörik egyik vagy mindkét csont. A törés általában esés, sportsérülés vagy közlekedési baleset következménye lehet. Ellentétben a combcsont törésével, mely testünk legerősebb csontja, a lábszártörés gyakran rejtve is maradhat, hiszen nem kell akkora erőbehatás az eltöréshez, mint a combcsontnál.
Amennyiben ezeket a tüneteket tapasztalja, fontos,hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon, mert a késői diagnózis és kezelés későbbiekben problémákat okozhat, pl. nem megfelelő csontgyógyulást.
A sípcsont az egyik legfontosabb teherviselő csont a testünkben. Képzelje csak el, milyen következményekkel járna, ha a késői orvoshoz fordulás vagy az elhúzódó, elégtelen csontgyógyulás miatt nem tudná megfelelően terhelni. A járásban, futásban és a sporttevékenységben is akadályozhatja később.
Az orvos először fizikális vizsgálattal feltérképezi, hogy valóban megvannak-e a fent is említett tünetek, látható-e nyílt seb, mely akár nyílt törésre is utalhat.
Ahhoz, hogy a törés pontos helyét és kiterjedését megállapítsák, röntgenre van szükség. Amennyiben komolyabb, darabosabb törésről van szó, CT készítésére is szükség lehet, mely részletesebben megmutatja a törött csontvégek elhelyezkedését és segít a műtéti beavatkozást megtervezni akkor, ha szükséges. Abban az esetben, ha fennáll lágyrész sérülés (pl. szalagok, szárkapocscsont és sípcsont közötti hártya) gyanúja, MRI vizsgálatot is készíthetnek.
A kezelés mindig egyénre szabott. Attól függ, hogy pontosan milyen a törés jellege. Amennyiben például fáradásos törésről van szó, mely sok kisebb, ugyanolyan irányú behatás következtében jön létre, elegendő lehet a pihentetés és az immobilizáció, tehát az adott rész mozdulatlansága, a mozgások lecsökkentése.
Nyílt sérülés esetén a csont mellett a bőr is sérül. Ez az egészen kismértékű bőrsérüléstől a nagy kiterjedésű, súlyos nyílt sebekig is terjedhet. Ebben az esetben elsősorban a fertőzésveszély megszüntetése, a seb tisztítása és zárása a cél.
Gyermekkorban gyakran előforduló törésfajta a zöldgally törés, amikor nem szakad meg a csont egészében a folytonosság, mintha egy zöld gallyat szeretnénk eltörni. A legtöbb gyermekkori törés ilyen típusú, mert a gyermekek csontja sokkal rugalmasabb,mint a felnőtteké.
Zárt törés esetében a bőr nem sérül. Ilyenkor a kezelés attól függ, milyen mértékű a csontsérülés.
Ha a lábszárat alkotó két csont közül az egyik törik el, akkor szerencsés esetben 4, de inkább 6 hétig van fenn a gipsz. Ha azonban a szárkapocscsont és a sípcsont is eltörik, akkor 8 hétig is fenn lehet a gipsz.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a gipsz levétele után máris ugyanúgy terhelhető a csont, mint a törés előtt. A csont épülése még utána is hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Ez alatt az idő alatt pedig még nem olyan stabilan terhelhető a csont, mint a törést megelőzően.
A csontgyógyulás szervezetünk öngyógyító folyamata, mely képes összeforrasztani a törött csontvégeket. Ez azonban nem egyszerű és viszonylag lassú folyamat. Sokszor pedig előfordul, hogy makacs, elhúzódó csontgyógyulás alakul ki. Ilyenkor jobb megelőzni a bajt, az elégtelen csontgyógyulást, a hosszú rehabilitációs időt, az immobilizáció, a mozgásképtelenség miatti izomgyengülést.
Lökéshullám terápiával felgyorsítható a csontgyógyulás. Mindez mellékhatások nélkül.
A törött csontvégek csontképződésének mellékhatások nélküli fokozódásával várjuk a kezelésre előzetes bejelentkezés alapján.
Gyógyulásához kérjen információt most, mert egészsége a legdrágább kincse, és így tudunk segíteni
Hoppá...! Más vizekre szeretne evezni gyógyulásáért.
Biztos, hogy ez a legjobb megoldás?
Ha ezek után is elkattint a honlapunkról, akkor kívánom Önnek, hogy találja meg azt a partner gyógyítóját, aki egész életén keresztül hasznos tanácsokkal látja majd el Önt gyógyulásáért és egészsége megőrzéséért.