Zsibbad a tenyere és a csuklója alagút szindróma miatt?
A zsibbadás kezdeti enyhe tünete lehet későbbi komoly panaszoknak is. Ezért vegye komolyan az első bizsergő jeleket.
Alagút szindróma okozta kellemetlen zsibbadását segítünk megszüntetni a zsibbadás okának kiderítésével és idegfelszabadító gyógytornával. Mégpedig a zsibbadást okozó nyomódó ideg felszabadításával.
A túlerőltetéstől megduzzadt inakhoz kapcsolódó izmok célzott gyógytornájával keze vagy lába fájdalmas zsibbadása elmúlik.
Az idegfelszabadító alagút szindróma torna gyakorlatok végzésével elkerülheti a fájdalmas műtétet. Azért mert zsibbadó keze a rendszeres tornával is zsibbadás és fájdalommentes lehet. Ismerje meg, hogy a szűk alagútban nyomódó ideg felszabadításával hogyan tudunk segíteni a zsibbadás megszüntetésében.
Szeretne újra kézzsibbadás nélkül élni?
Lassan, fokozatosan. Kezdetben csak zavaró, majd egyre kellemetlenebb a zsibbadás. Ezt sokszor a zsibbadó testrészt behálózó perifériás idegek nyomódása okozza.
Az idegek testünkben gyakran izommal, ínnal és csonttal körbezárt szűk csatornákban futnak. Ezek a csatornák az alagutak.
Testünk számtalan pontján találhat ilyen izomból, szalagokból és csontokból alkotott alagutakat. Ilyen alagút van a csuklóban, a könyöknél, a vállban, a lábfejben. Ezekben az alagutakban az inak mellett idegek és erek haladnak, amik gyakran nyomás alá kerülnek. A képen a csukló alagutat látja.
A csukló, a könyök vagy a láb fokozott igénybevétele is kiválthatja a zsibbadást és a fájdalmat. A megerőltetett kéz és láb izmai és ínai begyulladnak, és a mellettük futó idegek nyomódása miatt zsibbadás jelentkezhet a nyomódó ideg által beidegzett területeken. Az idegek nyomódása miatti zsibbadás gyakran okoz panaszokat.
A perifériás, tehát a végtagokon, a karban és a lábban futó idegek nyomódását kiválthatja valamilyen sérülés, csonttörés vagy vérömleny keletkezése is. Emiatt a szűk alagutakban futó puha idegek nyomás alá kerülnek.
A csontkinövés és régi sérülések gyógyulás közbeni hegesedése is csökkentheti az egyébként is szűk csatorna átmérőjét. A szűk helyen pedig nyomódik a puha ideg.
Nemcsak a szűk alagutakban futó inak gyulladás miatti duzzanata, hanem a testünkben pangó folyadék is nyomhatja a szűk alagutakban futó ideget. A nyári nagy melegben, napközben leginkább bokája duzzanatának formájában veszi észre a testében pangó folyadék miatti duzzanatot. Azonban éjszaka, amikor alszik, eloszlik ez a folyadékgyülem a testében, és ez a vizesedés gyakran okoz folyadékpangást a szűk csuklóalagútban és testszerte más helyeken is. A felszaporodó túlzott folyadék miatt is nyomódhatnak a szűk alagútban futó puha idegek.
A zsibbadást különféle betegségek is okozhatják:
A csuklóban haladó csontok és az itt futó ínszalagok által határolt területként található a csuklóalagút. Ebben a szűk csatornában a kézfej mozgatóizmait a csontokhoz rögzítő inak és a tenyért és az ujjakat beidegző medianus ideg halad. Ha ezeknek az inaknak és az idegnek a működését akadályozza valami, akkor kialakulhat a csuklófájdalom.
Az alkar illetve a csukló túlzott erőltetésekor. Például testépítő edzéskor, vagy nagy súlyok rendszeres munkahelyi emelgetésekor.
Az alkar, a csukló és az ujjak rendszeres, monoton használatakor. Például a számítógép billentyűzet és az egér túlzott, hosszadalmas használatakor az ínhüvely és az ízület begyullad. Fájdalmasan begyulladhat a helytelen csuklótartással, az állandóan lelógó csuklóval végzett számítógépezéskor is.
Ugyanilyen gyulladást okozhat például a futószalagok mellett végzett munka. Vagy a zongorázás vagy bármilyen rendszeresen állandó mozdulatokkal végzett monoton egyéb mozgás is.
Ön milyen munkát végez? Rendre ismétlődő mozdulatokkal túlterheli a kezét?
A csukló területén futó izmok a túlzott erőltetésből begyulladhatnak. Az izom gyulladása miatt feszül, és ezért megduzzad az izmot a csontokhoz kötő ín. Márpedig a szűk keresztmetszetű alagútban a megduzzadt ín több helyet foglal el, és ezért nyomja a mellett futó ideget. Ez a nyomás az ujjvégek, ujjak, illetve a tenyér zsibbadását, érzéskiesést, vagyis a kéztőalagút szindróma tipikus tüneteit okozhatja. A csuklóalagútban kialakult idegi nyomás zsibbasztó, érzéskiesést okozó hatása kisugárzik az ujjakba és a tenyérbe.
A szűk alagútban az izmok, inak és erek mellett futó ideg nyomódásakor először a bizsergő zsibbadás jelentkezik. Ez a legenyhébb tapasztalható tünet. Először éjszaka okoz panaszokat. Később azonban nappal is egyre gyakrabban jelentkezik a bizsergés, zsibbadás.
Ha az ideg már hosszabb ideje nyomódik, akkor a zsibbadás után megjelenik az érzéskiesés, az ingerülettovábbítás zavara is. Az ideg nyomódására megjelenik a fájdalom. Ez általában átmeneti, főleg az éjszakai órákban jelentkezik. Ennek oka a vénás pangás, vagyis az elégtelen vérellátás.
Ha több hónapig nem kezelik az ideg nyomódását, akkor az ideg nem szabadul fel a nyomás alól. Márpedig az ideg nyomódása miatti érzészavar már az ideg által beidegzett izomzatra is hatással lesz. A kéz és az ujjak finom mozgásai sutává válnak. Keze egyre ügyetlenebb lesz.
A hosszan tartó zsibbadás előbb izomgyengeséget okoz, majd pedig az izmok sorvadásához vezethet az állandó érzészavar. Idáig már nem szabad eljutnia.
Ha az alagút szindróma kezdeti tüneteit érzi, akkor minél hamarabb forduljon szakorvoshoz. Az éjszakai zsibbadás és az ezzel járó fájdalom már intő jel. Azért, hogy a súlyosabb tüneteket, az izomgyengeséget és sorvadást elkerülje, és a gyógyítást is mielőbb megkezdhessük.
Melyiktől szenved? A keze, az ujjai vagy a lába zsibbad az ideg nyomódása miatt?
Lehetséges, hogy Ön carpalis alagút szindrómaként hallott már erről a kellemetlen kézzsibbadásról a csuklónál, a tenyér felőli oldalon. Csukló alagút szindróma néven is ismert még a kéznek ez az ideg nyomása miatti zsibbadása.
Az alagút szindrómák közül a carpalis alagút fordul elő a leggyakrabban. Körülbelül olyan gyakorisággal, mint az összes többi alagútra jellemző szindróma együttvéve.
Fontos jellemzője még, hogy háromszor olyan gyakran alakul ki nőknél, mint férfiaknál. Ennek minden bizonnyal az lehet az oka, hogy a kisebb női kézen a kéztőalagút is szűkebb. Ezért a 9 hajlító ín mellett még kevesebb hely jut a középidegnek, a nervus medianusnak. Megfigyelhető az is, hogy általában 40 éves kor felett jelentkezik a fájdalom.
Talán nem meglepő az sem, hogy a gyakrabban használt kézen jóval sűrűbben kialakul a középideg nyomódása miatt. Hisz ezt a kezünket használjuk gyakrabban, ezt erőltetjük.
Kéztő alagút szindrómájának okát a legtöbb esetben nem lehet megállapítani. Azonban sokszor a kialakulás hátterében ismert okok állnak:
A kéztőalagút szindróma kialakulását a csukló tenyéri oldalán, a carpalis alagútban a középideg (nervus medianus) nyomódása okozza.
Kezdetben a zsibbadás éjszaka jelentkezik a hüvelyk, a mutató és a középső ujjban az ujjak végén. Később már nappal is érezhető a zsibbadás és a fájdalom. Például autóvezetés vagy számítógép használat közben, amikor hosszabb időn át emelve tartja a kezét.
Amennyire lehet, munkavégzés közben is ügyeljen a helyes csuklótartásra. Ez azt jelenti, hogy munkája közben ne hátrafeszített, lelógó csuklóval, hanem egyenes kézfejjel dolgozzon. Ezt azzal is segítheti, ha ügyel a munkapad, az asztallap és az egérpad magasságának megfelelő beállítására. Kattintson a linkre a részletekért!
Ha gépelés közben azt veszi észre, hogy állandóan lelóg a csuklója, akkor használjon segítséget. Csuklótámasz használatával is segítheti csuklója egyenes tartását, és ezzel biztosíthatja fájdalommentességét.
Monoton munka közben, például számítógépezés, autóvezetés közben érdemes időnként megállni. Mozgassa meg elmacskásodott ízületeit!
Szálljon ki a kocsiból, és álljon fel az íróasztal mellől! Csak néhány percre. Ilyenkor lazítsa el, mozgassa meg a kezét, tornáztassa meg az ujjait. Az a fontos, hogy a rendszeresen végzett mozdulataival ellentétes irányú mozgásokat végezzen. Azokat az ízületeit mozgassa meg, amelyeket munkája közben nem használ.
A carpal tunnel szindróma ellen a stressz eredményesebb kezelése, a relaxálás (lazítás) különböző módszerei (pl. jóga, autogén tréning, agykontroll, stb.) szintén jót tesznek.
A könyöknek ezt az idegek nyomódása miatti fájdalmát cubitalis alagút szindrómaként is ismerheti. Melyik néven hallott már róla?
A cubitalis alagút szindróma a nehéz fizikai munkát végzőknél, sportolóknál gyakrabban fordul elő.
Leggyakrabban a könyököt ért valamilyen sérülés vagy ízületi probléma okozza az ideg nyomódását. A sok írás, a könyöklés, hajlított könyökkel alvás, valamint a túlzott mobiltelefon használat is állhat a zsibbadás hátterében. Minden rendszeresen ismétlődő, monoton mozgás fokozza az ideg nyomódásának a veszélyét. Különösen akkor, amikor a könyöke 90 foknál kisebb szögben hajlik be tartósan.
A tüneteket a könyök kisujj felőli oldalán futó nervus ulnaris ideg nyomódása okozza.A képen pirossal megjelölt területen zsibbad a kisujja és a gyűrűsujja?
Ha valamilyen sérülés éri a könyökét, és emiatt nyomódik az ideg, akkor ez ellen csak a sérülés elkerülésével védekezhet. Ez persze nem könnyű, mert baleset bármikor érhet bennünket.
Rendszeres tevékenységei közben azonban ügyelhet könyöke megfelelő tartására. Ez azt jelenti, hogy hacsak lehetséges, akkor könyöke ne zárjon be munkavégzése közben 90 foknál kisebb szöget.
Ha sokat számítógépezik, akkor érdemes jól beállítani az asztal magasságát. Az íróasztal és a billentyűzet magasságának megfelelő beállításával elkerülheti könyöke túlságosan nagy behajlítását. Kattintson a linkre vagy a képre íróasztala magasságának tökéletes beállításáért!Természetesen nem teheti meg, hogy soha ne legyen 90 foknál kisebb szögben behajlítva a könyöke. Arra azonban figyeljen oda, hogy huzamosabb ideig ne legyen állandóan behajlítva. Időnként hagyja abba azt, amivel foglalatoskodik, és mozgassa meg a könyökét. Nyújtsa ki a karját, körözzön az alkarjával néhányat. Már néhány perc átmozgató torna is segít.
A nervus ulnaris (az alkarban lévő singcsonti ideg) felületes és/vagy mély ága kerül ilyenkor nyomás alá a csukló vonalában.
Kialakulásának hátterében megerőltető fizikai munka, tartós nyomás a kisujjpárnán (pl. biciklizés, motorozás, mankózás), valamint a singcsont törése is állhat.
A tünetek között szerepel a gyűrűs- és a kisujj zsibbadása, ami az alkarba sugározhat. Továbbá az érintett ujjak izomzata is gyengülhet. Emiatt pedig kialakulhat a jellegzetes eskütartás.
Jellemzően azoknál alakul ki a TOS szindróma, akik a karjukat folyamatosan felemelve tartják például a munkájuk közben. Ebből pedig már tudja is, hogy kik lehetnek az igazán érintettek. Bizony a szobafestők, a villanyszerelők között különösen nagy arányban fordul elő ez a panasz. Karjuk állandó fej felé emelése miatt egy idő után már nem tudják oldalra felemelni a karjukat, nem tudják kifelé fordítani.
Ennél a vállban és nyakon megjelenő alagút szindrómánál a kar perifériális beidegződését adó karfonat nyomódik. A karfonat nyomódhat a nyakon, az első borda és a kulcscsont között vagy pedig a kulcscsont és a lapocka között is. A lapockából kiinduló, azonos oldali vállba sugárzó fájdalom oka a lapocka feletti ideg nyomódása. A nervus suprascapularis nyomódik a lapocka felső részénél lévő scapularis alagútban.
A thoracic outlet szindróma rendkívül összetett lehet. Azért, mert a szűk csatornában gyakran az erek is nyomás alá kerülhetnek, és ez komplex tüneteket eredményez.
A monoton, egyoldalúan terhelt ízületeknek a rendszeres más irányú mozgatásával tudja megelőzni a panaszok jelentkezését. Ugyanaz a megoldás itt is, mint a többi alagút szindrómánál.
A láb zsibbadása azoknál jelentkezik, akik például szoros zoknit hordanak. Vagy pedig gyakran teszik keresztbe a lábukat, ezzel nyomás alá helyezve a peroneus ideget. A hosszú ideje gipszet viselő betegeknél is jelentkezhetnek ilyen panaszok. A külső nyomáson kívül a szárkapocscsont törése is kiválthatja a tüneteket.
A lábon jelentkező zsibbadás a lábszár külső részén, a lábháton és a nagylábujj felőli oldalon jelentkezhet. A láb zsibbadása és érzéketlensége lógó lábfejet, és „steppelő járás”-t is okozhat.
A piriformis szindróma a keresztcsontból eredő musculus piriformis vagyis a körteképű izomról kapta a nevét. A piriformis izom a csípőízület mögött a combcsont nagytomporán tapad, és mozgatja a csípőt. Alatta fut az ülőideg. Ez testünk leghosszabb és legvastagabb (hüvelykujjnyi vastagságú) idege.
Ha a medencetájék sérülése miatt az ülőideg nyomás alá kerül, akkor a farpofába, a comb hátsó részébe, és a lábszárba sugárzó fájdalmat okoz. Az ülőideg nyomódását okozhatja a piriformis izom zsugorodása is. Súlyosabb esetben ez az alsó végtagba kisugárzó fájdalom azonban akár a lábujjakig is kisugározhat.
A gerincsérv is ugyanilyen tüneteket produkál, amikor a porckorong nyomja az ideggyököt. Ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni a gerincsérvet a piriformis szindrómától CT vagy MRI vizsgálatra lehet szükség.
Mi lehet a zsibbadás kiváltó oka? Mitől zsibbad a keze? Minél pontosabban kideríti alagút szindrómája okát, annál biztosabban meg tud szabadulni tőle.
Töltse ki a zsibbadás okát feltáró kérdőívét. Mi az oka az ujjaiban, és az ujjak végén bizsergő, szurkáló érzésnek? Kattintson a linkre zsibbadása megszüntetésének legnagyobb esélyéért!Zsibbadása okának ismerete már félsiker. Ne halogassa zsibbadó keze és ujjai kezelését, és a zsibbadást kiváltó ok megszüntetését! Minél hamarabb kezelteti, annál kisebb szenvedéssel, és annál hamarabb meg tud szabadulni zsibbadásától.
Ha valamilyen elsődleges kiváltó betegség okozza a panaszát, akkor az alapbetegséget kell kezelni. Ilyen kiváltó betegség lehet
A reumatológiai vagy ortopédiai szakorvosi vizsgálaton a panaszát okozó betegség nagy biztonsággal kideríthető. Panaszának részletes megbeszélése, a magával hozott leleteknek az átnézése és a fizikai vizsgálat biztosítja ezt.
Ha pedig a reumatológusnak vagy ortopédusnak kétsége van fájdalma pontos okának megállapításakor, akkor tovább vizsgálódik. Labor- vagy képalkotó vizsgálatokat kér fájdalma okának kiderítésére.
A fájdalmas ízület fizikai vizsgálata további segítséget jelent a reumatológusnak fájdalma pontos okának kiderítéséhez.
Ha pedig megállapítja, hogy a kézfejében futó izmok egyoldalú terhelése okozza panaszait, akkor alagút szindrómája van. Az idegek nyomódása többféle módszerrel is eredményesen kezelhető.
Tud segíteni saját magán is zsibbadása megszüntetésében. Vagy legalábbis a zsibbadás csökkentésében.
Ha munkája közben nem hajlik állandóan hátra (90 foknál nagyobb szögben) a csuklója, akkor a szűk kéztő alagút a csukló egyenes tartása révén kicsit bővebb lesz. Ez segít abban, hogy ne nyomódjon annyira az alagútban a középideg. Nem fog annyira zsibbadni, fájni a tenyere és a csuklója. Megkönnyítheti csuklója egyenes tartását, ha segédeszközt használ. Például a számítógépezéshez csuklótámaszt.
Ugyanígy az összes többi alagút szindrómánál, ha nincs annyira behajlítva a szűk alagút, akkor tágabb lesz, és több hely marad benne az idegnek is. Ezért nem nyomódik annyira az inak mellett az alagútban nyomódó ideg. Például könyök alagút szindrómánál minél kevésbé hajlítja be a könyökét, annál tágasabb lesz könyökében a könyök alagút a benne futó singcsont ideg zsibbadás nélküli ingerülettovábbításának.
Ha mindennapi tevékenysége közben időnként néhány percig átmozgatja a zsibbadó végtagot, akkor a munkája közben nem használt izmait is megmozgatja. A "mozgás szinte mindent gyógyít", és ezek a néhány perces tornák is segítenek a szűk alagútban futó inak gyulladásának csökkentésében. A gyulladás mérséklődése pedig az inak vastagságának csökkentésében segíthet. Ez pedig azzal jár, hogy a szűk alagútban több hely marad a benne futó nyomódó idegnek.
Az is segíthet keze zsibbadásának csökkentésében, ha nem markolja olyan erősen, görcsösen a szerszámokat, nem püföli annyira a számítógép billentyűzetét. Nem gyulladnak be az izmai, és nem fogja feszíteni a gyulladt izom a szűk alagútban futó ínakat, amellyel a csonthoz csatlakozik.
Segít az is, ha egykezes munkáinál sűrűbben váltogatja a kezét. Így a terhelés arányosabban oszlik el a két keze között, és nem fárasztja ki annyira a sűrűn vagy korábban állandóan használt kezét.
A meleg vizes borogatás serkenti a borogatott terület vérkeringését. A meleg borogatás az összeránduló izmok ellazítását is segíti. Masszírozás is javítja a vérkeringést.
Ugyanezt a hatást éri el, ha hideg hely helyett melegebb helyiségben dolgozik.
Segít az is, ha kesztyűt húz, és a kesztyű melegíti, melegebben tartja a kezét.
Kezdődő alagút szindrómánál már ezek is segíthetnek a zsibbadás megszüntetésében. Ha viszont nem szűnik meg a kellemetlen zsibbadás, akkor további lehetőségei is vannak.
Melyik otthon is könnyen használható módszert fogja kipróbálni fájdalmas kéztő alagút szindrómája megszüntetéséhez? Minél többet kipróbál és tartósan csinál, annál nagyobb esélye van fájdalma megszüntetésére.
Az érintett fájdalmas területre felragasztott kinezio tape csökkenti az izmok gyulladását és az ínak feszülése és megdagadása okozta fájdalmat. A tapasz nagy előnye, hogy több napon keresztül fennmaradhat anélkül, hogy zavarná a mozgásban.
A zsibbadás jelentkezésekor rögzítő sínekkel helyezik nyugalomba az érintett területet. Ha szükséges, akkor akár még nappalra is. Ugyanis ezzel az eljárással biztosítani lehet az alagút legnagyobb átmérőjét, és ezzel a benne futó ideg tehermentesítését.
Nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és kenőcsökkel is csökkenthető a gyulladás.
Fizikoterápiás kezelések és a gyógytorna sokat javíthat zsibbadó végtagja állapotán és csökkenti majd megszünteti a zsibbadást. A személyre szabott gyógytorna gyakorlatok rendszeres végzése segít. A gyógytorna lényege, hogy az Önnek összeállított speciális nyújtó és mobilizáló (átmozgató) gyakorlatok végzésével a szűk alagútban
Ha ezek a korábban felsorolt módszerek nem használnak, akkor szteroid injekcióval lehet folytatni a kezelést. A szteroid injekcióknak azonban számos mellékhatása lehet, ezért meggondolandó a használatuk. Bizonyos betegségeknél, például diabéteszes betegeknél és magas vérnyomástól szenvedőknél nem is alkalmazható.
Végső esetben, ha az előbb felsorolt műtét nélküli konzervatív kezelések egyike sem segít, akkor műtétre van szükség.
Műtétkor az ideget nyomó, szorító izmot, szalagot vágják át ambulánsan, egynapos sebészet keretében. A műtét után néhány napig még pihentetni kell a műtött csuklót vagy könyököt. Utána azonban már mozgatható, és az esetek 80-90%-ában teljes panaszmentességet érhetünk el.
A túlerőltetésből származó alagút szindrómákat eredményesen kezelhetjük gyógytornával. Mégpedig műtéti beavatkozás nélkül.
Leggyakrabban a kézfejnek és a kéz ujjainak a zsibbadásával, a kéztőalagút szindróma gyanújával fordulnak hozzánk.
Amikor túlerőlteti, és egyoldalúan terheli a kézfejében futó és például az ujjait hajlító izmokat (pl. a munkájából adódóan), akkor felbomlik az egyensúly a csukló és az alkar hajlító és feszítő izmai között. A túlzott terhelés, az egyoldalúan végzett, monoton mozdulatok miatt a hajlító izmok elfáradnak és megrövidülnek. Ha ez a folyamat hosszú időn keresztül zajlik, akkor egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül az ujjak hajlítása.
Előfordulhat az is, hogy már nem tudja teljesen behajlítani az ujjait. Az izmok megrövidülése miatt az ujjak kinyújtása és a csukló hátrafeszítése is fájdalmas lehet. Talán Ön is ezeket a tüneteket érzi, amikor fájdalmával küszködik.
A megoldás ilyenkor a hajlítóizmok pihentetése és nyújtása. Az izmok ellentétes irányú mozgatásukkal visszanyerhetik eredeti hosszúságukat. Vagy legalábbis nő a hosszúságuk, ami panaszai enyhülését hozza. Természetesen nincsenek csodák. Mindenkinek más és más problémája súlyossága.
Viszont önmagához képest a lelkiismeretes és kitartó gyakorlással mindenki, így Ön is javulást érhet el. Csökkenni fog a zsibbadás, csökkenni fog a fájdalom.
A kézfejben futó hajlítóizmok rendszeres ellentétes irányú mozgatásával és nyújtásával felélénkíti a vérkeringést is a megmozgatott területen. Ezzel több vért juttat ezekhez az izmokhoz. A felgyorsult vérellátás és a több vér, pedig nemcsak az izmoknál, hanem az idegeknél is az öngyógyulás, a regenerálódás indítókulcsa.
A hajlítóizmok célzott tornájával, nyújtásával tehát jelentős eredményeket érhet el. Nagyon fontos azonban az, hogy itt nem a hajlítóizmok erősítéséről, hanem a nyújtásáról van szó. Tehát marka erősítésével nem a kívánt hatást éri el.
A perifériás idegmobilizáció zsibbadást csökkentő, megszüntető kezelés a kézfejen, alkarban és a lábban. Ez a fizioterápiás eljárás a perifériás idegek állapotát és működését vizsgálja. A vizsgálat eredményeképpen pedig kezeli, ha szükséges. A módszer célja, hogy speciális fogásokkal az alsó és felső végtagok idegeit felszabadítsa a fokozott nyomás alól. Vagyis megszüntesse a zsibbadást.
Ilyen zsibbadás jellegű tüneteknél a hozzánk forduló panaszosok rendre visszatérő kérdései:
Ezek azok a kérdések, amelyekre a panaszától függően mindenkinek más és más válaszokat kell adnunk. Különösen az első kérdésre adott gyakorlatok sorozata mindenkinél más. Mégpedig konkrét panaszától, zsibbadó végtagjától függően.
Szabaduljon meg zsibbadásától célzott gyógytornával.
Minél hamarabb fordul szakemberhez panaszával, annál könnyebben kezelhető a fájdalma. Hamarabb szüntethető meg a zsibbadás, és biztosítható a tünetmentesség.
A tünetek kiújulására azonban lehet számítani. Főleg akkor, ha erre hajlamosító tényezők, például a munkavégzéséből adódóan fennállnak Önnél. A fájdalmat, a zsibbadást okozó izmok ellentétes irányú rendszeres mozgatásával azonban jó esélye van a fájdalom tartós megszüntetésére.
Önnek milyen tünetei vannak? Mit érez, és mit szeretne megszüntetni?
Kérdése van zsibbadása megszüntetéséről, és szeretne választ kapni rá? Megszüntetné keze vagy lába zsibbadását műtét nélkül?
Beszéljen Rimán Ferenc gyógytornászunkkal a zsibbadó kezén vagy lábán nyomás alatt lévő ideg nyomódásának lehetséges okairól, az ideg felszabadításának lehetőségeiről és zsibbadása mellékhatások nélküli megszüntetéséről. Vagy jelentkezzen be rögtön 60 percre, és ha alkalmas a kezelésre, már meg is kezdhetik a tehermentesítést a nyomódó ideg felszabadításáért.
Zsibbadása okát feltáró konzultációján Rimán Ferenc gyógytornász megkérdezi zsibbadást okozó panaszáról és életmódjáról, ami okozója lehet zsibbadásának. Tapasztalt gyógytornászunk fizikálisan megvizsgálja zsibbadó végtagját, és legjobb tudásához mérten tájékoztatja Önt alagút szindrómája pillanatnyi állapotáról. A zsibbadás okának feltárása és a vizsgálat alapján panaszát enyhítő kezelést javasol: fizioterápiás (gyógyszer nélküli) természetes kezelési módot, gyógytornát, ha pedig már szükséges, akkor a műtétet javasolja.
Tapasztalt mozgásszervi kezelőnkkel közösen döntenek a kiválasztott kezelési megoldásról zsibbadó keze tünetmentességének biztosításáért.
Ha még nincs ortopédus vagy reumatológus szakorvostól diagnózisa, és szükségesnek látja, akkor beszéljen Dr. Mészáros Ádám ortopédus szakorvosunkkal a zsibbadó végtagjában nyomás alatt lévő ideg felszabadításáról.
Ortopédusunkkal közösen döntenek a kiválasztott kezelési megoldásról zsibbadó végtagja tünetmentességének visszaszerzéséért.
Gyógyulásához kérjen információt most, mert egészsége a legdrágább kincse, és így tudunk segíteni
Azt hittem, műtét nélkül meg akar szabadulni végre zsibbadásától.
Tévedtem volna?
Más vizekre evez gyógyulásáért. Az lesz a jó megoldás?
Ha ezek után is elkattint a honlapunkról, akkor kívánom Önnek, hogy találja meg azt a partner gyógyítóját, aki egész életén keresztül hasznos tanácsokkal látja majd el Önt gyógyulásáért és egészsége megőrzéséért.
