Teljes súlyával ráesett a kezére, és eltört a csuklója? Kezével próbálta tompítani az esést, és bizony pórul járt?
A csuklótörés az egyik leggyakoribb csonttörés. A csukló törése általában valamilyen elesés fájdalmas következménye. Sokan megcsúsznak az utcán. Vagy otthon, a lakásukban esnek el. Különösen az időseknek veszélyes a jeges, csúszós úton közlekedni bizonytalan lépteikkel.
A csukló 8 kéztőcsontból, valamint az alkart alkotó két hosszú csontból, az orsó- és singcsontból épül fel. Ha ezek közül bármelyik eltörik a csuklóízületnél, akkor csuklótörésről beszélünk.
Általában nyújtott karral való eséskor törik a csukló, illetve a csuklóízületet alkotó csontok. Azért, mert ilyenkor a kezünket használjuk az esés tompítására, ezért eséskori kitámasztáskor a csukló területét éri a legnagyobb erőbehatás.
Amikor elesés utáni kitámasztáskor csak az egyik alkarcsont törik el a csuklónál, akkor ez általában az orsócsont. A két alkarcsont közül az orsócsont törés gyakoribb.
Csukló törésekor előfordulnak olyan esetek is, amikor az orsócsonttal a másik alkarcsont, a singcsont is eltörik.
Gyakran sérülhet a képen látható sajkacsont (os scaphoideum), mely a nyolc kéztőcsont egyike. A kéztőcsontok közül a sajkacsont törése, zúzódása fordul elő a leggyakrabban.
A kéztőcsontok két sorba rendeződnek.
A sajkacsont törésekor a hüvelykujj tövében érezhető a fájdalom. Itt jelenik meg a duzzanat is. Ez a fájdalom a hüvelykujj és a csukló mozgatására, csippentő és fogó mozdulat hatására erősödhet. Néhány nap, 1-2 hét alatt viszont csökken a fájdalom. Nincs szemmel látható deformitás, és véraláfutás is nagyon ritkán látható, ezért könnyen összekeverhető a csukló rándulásával. Egy rándulással pedig a legtöbbször nem megyünk orvoshoz, pedig a kéztőcsontok törésével kellene.
Kimutatását az is nehezíti, hogy még röntgenfelvételen sem látszik akkor, ha a törés nem mozdult el.
Előfordulhat, hogy bár eltört a csuklója, mégis tudja használni a csuklóját, ujjait. Éppen ezért fontos, hogy a diagnózis felállításához forduljon orvoshoz. A fájdalom ugyanis sokszor nem elviselhetetlen.
Az orvos megvizsgálja a fájdalmas területet. A fájdalom, a duzzanat jelzi a sérülést. Röntgenfelvétellel pedig megítélhető, hogy hol helyezkedik el a törés, és mekkora elmozdulás látható a törött csontvégek között. Ezek az információk nagymértékben meghatározzák a megválasztott kezelést.
Kevésbé súlyos töréseknél, amikor a törött csontvégek nem mozdulnak el, elegendő lehet a konzervatív terápia alkalmazása is. Nincs szükség műtéti beavatkozásra. Ilyenkor leggyakrabban külső rögzítést (pl. gipszet, gipszsínt) alkalmaznak azért, hogy a törött csontvégek ne mozdulhassanak el, és a vérkeringés is fennmaradjon.
A gipszlevétel után elengedhetetlen a gyógytorna is. Azért, hogy minél kisebb legyen az esetleges szövődmények kialakulásának a veszélye, és minél hamarabb visszanyerje a törött csukló fájdalommentességét és törés előtti mozgásterjedelmét.
Így komplexen kezelve teljes gyógyulás érhető el a csukló korábbi mozgásterjedelmének visszanyerésével.
Ha viszont a csontvégek között nagyobb elmozdulás jön létre, vagy nagyon sok darabra törik a csont, vagy más okból úgy dönt a kezelőorvos, hogy nem elegendő a külső rögzítés, műtéti beavatkozásra van szükség. Ilyenkor sokféle eszközzel tudják az eltávolodott csontvégeket rögzíteni egymáshoz pl. lemezekkel, csavarokkal és drótokkal. A műtéti megoldástól függően szükség lehet külső rögzítésre a beavatkozás után is.
Hogyha az alkart alkotó csontok közül törik valamelyik, vagy akár mindkét csont, gyakran a gipszrögzítés mellé úgynevezett háromszög kendőt (vagy más nyakba, vállra akasztható külső rögzítést) is alkalmaznak, mely a könyököt és a váll mozgását is korlátozza. Már a gipszrögzítés viselése alatt is fontos, hogy mozgassa a gipszben nem rögzített ízületeket (könyököt, vállat, ujjakat). Így a gyógytorna nem csak a törött rész rehabilitációját foglalja magában, hanem a teljes kar funkciójának helyreállítását, és a testtartás javítását is.
A törött kéztőcsontok gyógyulásához szervezetünk a saját öngyógyító folyamatát használja fel, amellett, hogy ezt külsőleg (pl. gipszsínnel) vagy belsőleg (pl. műtéti csavarok behelyezésével) is szükséges támogatni.
A kéztőcsont törések, különösen a sajkacsont törés kifejezetten nehezen gyógyuló töréstípus.
Márpedig a kéztőcsontok közül a leggyakrabban a sajkacsont törik el.
Ha nem mozdult el a törés, akkor gipszeléssel rögzítik. Erre 8-12 hétig van szükség. Azonnal megkérdezheti, hogy miért ilyen hosszú a sajkacsont törés gyógyulási ideje?
Ezért ha a sajkacsont az alkar felőli részen tört el, vagy pedig a törött csontvégek elmozdultak, akkor műtétre van szükség. A műtétkor csavarozással rögzítik a törött csontvégeket. A törés gyógyulásához csont beültetésére is szükség lehet.
A teljes gyógyuláshoz, a kézfej fájdalommentességéhez, a hüvelykujj teljes mozgásterjedelmének visszanyeréséhez szükség van a sajkacsont törés utáni gyógytornára is.
A gipsz levétele után a törött csont gyorsabb gyógyulását és a csukló korábbi mozgásterjedelmének fájdalommentes visszaszerzését érdemes célként kitűznie.
Amennyiben a törés gyógyulása elhúzódik, gyorsabb gyógyulása és csuklója korábbi mozgástartományának teljes és fájdalommentes visszanyerése érdekében forduljon hozzánk!
Különösen a sajkacsont törésénél jellemző, hogy szervezetünk nem képes egymaga összeforrasztani a csontvégeket.
Természetesen a csukló teljes gyógyulásához fontos a gyógytorna is. A csuklótörés utáni gyógytorna gyakorlatok rendszeres végzésével visszatérhet kezének teljes funkciója a korábban megszokott mozgásokkal és mozgástartománnyal. A csuklótörés utáni tornával fájdalommentesen használhatja újra csuklóját.
A Harmónia Centrumban mind a mellékhatások nélküli lökéshullám terápiára, mind pedig a kezének tökéletes mozgását visszaadó gyógytornára lehetősége van.
Amikor „csak” az esés következtében gyakrabban eltörő orsócsont törik el a csukló közelében, vagy pedig a csukló kis kéztő csontja, a sajkacsont törik el, akkor elég a csukló ízületet rögzíteni egy rövid gipsszel.
Nagyobb esésnél, komolyabb törésnél, amikor már a másik alkarcsont a singcsont is eltörik, akkor már hosszú gipszre van szükség a törött csontok megfelelő rögzítéséhez. Erre azért van szükség, mert mindkét alkarcsont törésénél már sokkal instabilabb a csuklóízület, ezért rögzíteni kell azért, hogy a törött csontvégek ne mozdulhassanak el. Ilyenkor a gipsz a tenyértől egészen a hónaljig ér.
Csuklótörésnél a gipsz 3-4 hétig van fenn általában. Ha azonban mindkét alkarcsont eltörik a csukló közelében, illetve az alkar töréséről van szó, akkor 4-6 hétig is rögzíteni kell az instabil ízületet.
Természetesen az ötödik és hatodik hétben már elég csak a rövid gipsz is, mert a korábbi 4 hétben az alkarcsontok megerősödtek annyira, hogy nem fognak elmozdulni.
A csukló törése során természetesen a két alkarcsont mellett a csuklót alkotó 8 kéztőcsont bármelyike is eltörhet.
A csontépülés meggyorsításával és csontképződésének serkentésével várjuk a kezelésre előzetes bejelentkezés alapján.
Gyógyulásához kérjen információt most, mert egészsége a legdrágább kincse, és így tudunk segíteni
Hoppá...! Más vizekre szeretne evezni gyógyulásáért.
Biztos, hogy ez a legjobb megoldás?
Ha ezek után is elkattint a honlapunkról, akkor kívánom Önnek, hogy találja meg azt a partner gyógyítóját, aki egész életén keresztül hasznos tanácsokkal látja majd el Önt gyógyulásáért és egészsége megőrzéséért.