Csonttörés utáni fájdalom csillapítása

A csonttörés jellegétől és a törés súlyosságától függően azonnal erős fájdalom hasít bele a törött testrészbe. Szilánkos, nyílt törés esetén pedig a fájdalom olyan erős is lehet, hogy sokkot is kaphat tőle a baleteset szenvedő.

Éppen ezért törésnél nemcsak a törött csontvégeket kell a helyükre rakni, és rögzíteni, hanem a fájdalmat is csillapítani kell.

A csont törése után az első feladat a sérült testrész nyugalomba helyezése. Ennek az a célja, hogy amennyire csak lehet csökkentse a törés okozta fájdalmat. Ha a lába tört el a balesetet szenvedőnek, akkor fel kell polcolni a lábat. A kiérkező mentő ápolója sínnel is rögzíti a sérült lábat.

Kartörésnél pedig fel kell kötni a kart, hogy ne lógjon a törött végtag. Kartörésnél is gyakran sínbe kerül a törött kar.

Válltörésnél azonban már nem lehet használni a sínt a törött csont rögzítésére. A mentőorvos speciális kötést tesz a vállra.

Mellkas és gerincsérülésnél a törött csontvégek a belső szerveket és a csontvelőt is megsérthetik, ezért különösen fontos a sérült elmozdulás nélküli mozgatása, műtőasztalra szállítása. Ezt vákuummatraccal oldják meg.

Fájdalomcsillapítás a csont törésekor

Kisebb zárt törésnél a vizes ruhás borogatás és a jegelés is hatásos fájdalomcsillapító lehet. Erős fájdalomnál azonban, ahol nagymértékű fájdalomcsillapításra van szükség ez már kevés.

A fájdalomcsillapító gyógyszerek bevétele azért nem szerencsés ilyenkor, mert ezek lassan és meglehetősen gyengén hatnak. Másrészt pedig a szükséges műtét elvégzését is késleltethetik, mert a műtét előtt 4-6 órával nem szerencsés a gyomorba juttatni bármit is.

A legelőnyösebb csonttöréskor az erős fájdalmat injekciós fájdalomcsillapítóval csillapítani.

törött alkarcsont

A törött csontvégek helyretétele és rögzítése műtéti eljárást igényel.

A fájdalom csillapítása után következhet a törött csontvégek helyretétele és rögzítése.

  • Erre már a kórházban, adott esetben a műtőasztalon kerül sor. A törött csontvégek helyükre tétele és rögzítése már önmagában is fájdalomcsillapító hatással jár, mert megszűnik a csontot borító csonthártya feszülése, és a csonthoz tapadó szalagok és inak sem fognak feszülni tovább.
  • A csontvégek helyükre rakása persze maga is jelentős fájdalommal jár, ezért a végzéséhez is megfelelő fájdalomcsillapítást kell használni.

Ehhez persze a csonttörést szenvedett balesetessel be kell érni a kórházba, és ott előbb el kell végezni a szükséges vizsgálatokat, valamint el kell készíteni a törés jellegének megfelelően röntgen, ultrahang, MR vagy CT felvételeket.

Ha a vizsgálatok alapján nem szükséges műtéti feltárás, és a csontvégek műtéti rögzítése, akkor gipszrögzítést kap a törött testrész. Ha viszont a csontvégek műtéti rögzítése szükséges, akkor a műtétet el kell végezni, és ez is a fájdalom szükséges csillapítását igényli, akár helyi érzéstelenítéssel injekció formájában, vagy adott esetben akár altatással is.

A gipszrögzítés feltételével illetve a szükséges műtéti törött csontvég rögzítéssel a törött csontvégek megfelelő helyükre kerülnek. A törött csont körüli lágyrészek feszülése is megszűnik ezzel.

A fájdalom csillapítására azonban továbbra is szükség van a gyógyulás ideje alatt. Ilyenkor már a szájon át bevehető fájdalomcsillapító gyógyszerek is hatásosan csillapíthatják a fájdalmat. Jól használható fájdalomcsillapításra a recept nélkül is kapható amidazophen, de a szteroidmentes ibuprofen és diclofenac is jól ismert fájdalomcsillapítók. A műtétet végző orvos természetesen ezektől eltérő fájdalomcsillapítókat is előírhat a fájdalom csillapítására.

A műtét illetve a gipszelés után is javasolt a törött lábat felpolcolni vagy a kart felkötni, mert nem fog a vér a lógó testrészbe tolulni, és nem fog lüktetni.

A csontvégek műtéti összeillesztésekor nemcsak a törés miatti roncsolás, hanem a műtétkor ejtett sebek fájdalmat okozó hatását is csökkenteni kell. A szükséges fájdalomcsillapító gyógyszereket a műtétet végző sebész írja elő.

Műtétet követő rehabilitáció

A gipsz felhelyezését és a műtétet követően a műtétet végző és a kezelést irányító orvos utasításának megfelelően fokozatosan elkezdődik a rehabilitációs szakasz. Ez kezdetben passzív majd aktív gyógytornából, illetve amennyiben szükséges, akkor masszázsból és a vérkeringést élénkítő egyéb kezelésekből állhat.

Ezek a kezelések a töréskor keletkezett vérömleny visszahúzódására, a vérkeringés élénkítésére és a törött végtag törött csontjának és ízületeinek a megerősítésére, rugalmasságának visszaállítására és a végtag mozgásterjedelmének a visszaállítására irányulnak.

A gipsz levétele után a törés gyorsabb gyógyulását segítheti a gyógyfürdős kezelés is.

A fájdalom csillapítására különféle gyógyszereket és kenőcsöket lehet használni a felépülés időszakában is. A felépülés időszaka is sokszor fájdalmas, mert a rehabilitáció célja a csont és az ízületek törés előtti állapotának a visszaállítása, és ez pedig az akár hetekre mozgásában korlátozott és ezzel beszűkült mozgású végtag mozgásterjedelmének a növelését igényli. Ez pedig bizony gondos kezelés mellett is állandó fájdalommal, de a teljes felépülés érdekében elviselhető fájdalommal jár.

Azért van szükség gyógytornászra a rehabilitációhoz, hogy meghatározza milyen az a terhelés, mennyi az a fájdalom, ami a megfelelő ütemű gyógyulás, felépülés érdekében még elviselhető, mert ezzel is gyorsabb lesz a rehabilitáció.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük