Zsibbadás mitől lehet?

A zsibbadás nem egy betegség, hanem tünet, mégpedig számos betegségnek a tünete lehet. Ezért a kezelésekor sem a zsibbadást, mint tünetet kell kezelni, hanem a zsibbadást is kiváltó betegséget. A zsibbadás mögött álló betegséget kell felismerni, és eredményesen kezelni. Azért, mert a betegség kezelésének az eredményeként a zsibbadás is megszűnik.

kézzsibbadás oka

Mi okozza keze zsibbadását? Derítse ki a kézzsibbadás okát! Utána pedig szüntesse meg ezt az okot! Ezzel megszűnik a zsibbadás is. Kattintson a képre kézzsibbadása okának kiderítéséért!

A zsibbadás gyakran jelentkező panasz, és elsősorban a végtagokon jelentkezik. Ezzel együtt azonban testünk bármely pontján megjelenhet. Mivel számos betegség okozhatja ezért minél pontosabban meg tudja határozni a zsibbadás helyét, jellegét, annál könnyebb lesz a megszüntetése. Ez azért fontos, mert így hamarabb tudja a diagnosztizálást végző orvos megtalálni a zsibbadást kiváltó okot, a hátterében álló betegséget megtalálni.

Leggyakrabban a végtagokon érezheti a zsibbadást. A karon, kézen, az ujjakon és a lábon jelentkezik a bizsergő, apró tűkkel szurkáló érzés. Jelentkezhet azonban az arcon vagy éppen a törzsön is.

zsibbadás oka

Leggyakrabban a végtagokon jelentkezik a zsibbadás. A karon, kézen, ujjakon és a lábon érezhető bizsergő, szurkáló érzés

A zsibbadás az idegek érzékelésének valamilyen zavara. Mindig valamilyen idegrendszeri érintettséget kell keresnünk a háttérben. Zsibbadást azonban sokféle betegség okozhat, és akár olyan ártalmatlan jelenség is állhat mögötte, mint az, hogy egyszerűen csak elfeküdte a karját.

  • Éppen ezért, ha a zsibbadás csak rövid ideig tart, és a zsibbadó végtag megmozgatásával hamar el is múlik, akkor csak a vérkeringés átmeneti zavara állhat a hátterében. Ilyenkor nincs mitől tartania.
  • Ha azonban nem múlik el hamar, és a zsibbadás csak az egyik oldalon jelentkezik, akkor ez a központi idegrendszer zavarára utal.
  • Ha a zsibbadás csak átmeneti, akkor valamilyen anyagcserezavar, valaminek a hiánya állhat a háttérben. Ha ezt a hiányt pótolja étrendjében, akkor megszűnik a zsibbadás.

Mi válthatja ki? Mi lehet a zsibbadás oka?

A zsibbadás mögött a legegyszerűbb banális okoktól kezdve a legkomolyabb betegségekig több minden állhat. Nézzük ezeket:

1. Elfeküdte a karját

Ha éjszaka elfeküdte a karját, vagy egy hosszabb ülésnél elnyomta az ideget, akkor ez is okozhat átmeneti zsibbadást a nyomódó végtagon. Ilyenkor mozgásra hamar elmúlik a bizsergő érzés, és már el is felejtette a kellemetlenül rossz érzést.

2. Ideg beütése

Az ideget tartalmazó testrész beütése is azonnali zsibbadást okozhat. Ezt érezheti például a könyöke véletlen beütésekor.

3. Alacsony magnézium vagy kalcium szint

Alacsony kalcium és magnézium szint is okozhat az anyagcsere zavaraként zsibbadást.

4. Cukorbetegség

Cukorbetegség következménye is lehet a kényelmetlen bizsergő érzés.

5. Neuropátia, az idegek károsodása

diabéteszes neuropátia

Neuropátia, az idegek érzékelésének zavara fenyegeti a cukorbetegeket

A perifériás idegek károsodása miatti neuropátia is gyakran okoz egyik tünetként zsibbadást.

Hátterében leggyakrabban cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, daganatos megbetegedés vagy más krónikus betegség is állhat.

Valamilyen hiánybetegség

Hiánybetegség is okozhatja, például a B-vitamin hiánya vagy a felszívódás zavara miatt kialakuló emésztőszervi betegségek.

Vérszegénység

Gyakran a vérszegénység váltja ki a zsibbadást.

Gerinc valamilyen betegsége

A gerinc kóros elváltozásai közül a porckorongok kopása, elhasználódása miatti porckorongsérv a gerincvelőből kilépő idegek nyomásával okoz gyakran az alsó végtagba lesugárzó lábzsibbadást.

A gerinccsigolyák meszesedése is nyomhatja úgy a gerincvelőből kilépő ideggyököket, hogy ez a nyomódás zsibbadást okoz a háton, derékon, keresztcsonton vagy a lábon.

Ideg becsípődése

A lumbágó, a hátfájás és az isiász is okozhatja a gerinccsigolyák elmozdulása miatti idegbecsípődést az ágyéki illetve ritkábban a háti gerinc szakaszán.

A nyaki gerincen kialakuló becsípődés a felső végtagba kisugárzó zsibbadást okoz.

Ízületek megerőltetése

alkari hajlító izmok nyújtása csuklóalagút szindrómánál

Az alkari hajlító izmok nyújtása kéztőalagút szindrómánál. Az izmok és ínak nyújtása mellett a kineziológiai tapasz felragasztása is segít csökkenteni a fájdalmat és a zsibbadást.

Az izmok és inak túlzott erőltetése révén a testszerte számos helyen előforduló alagutakban okozhatja az inak olyan mértékű megvastagodását, ami a szűk alagútban mellette futó idegek elnyomását, és ezzel pedig az érzékelés zavarát, zsibbadást okoznak az ideg által behálózott területen.

Az alagút szindrómák között a leggyakoribb a carpalis alagút szindróma.

Keringési zavar

Az agyi keringés zavara, a stroke is okozhat zsibbadást. Azonban ilyenkor az egyéb panaszok sokkal fontosabbak.

Gyógyszerek szedése

Gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet a zsibbadás.

Zsibbadás kivizsgálása

Ha elfeküdte vagy beütötte zsibbadó végtagját, akkor annak átmozgatásával, a vérkeringés beindulásával, az ideg érzékelésének visszatértével meg is szűnik a zsibbadás.

A zsibbadásérzés kezelése a kiváltó októl függ. Ha magnézium, kalcium vagy vitaminhiány okozza a zsibbadást, akkor az adott ásványi anyagot vagy vitamint gazgadon tartalmazó étrenddel eredményesen tudja kezelni.

Ha lelki okai vannak a tüneteknek például stresszes, rohanó életmódja miatt, akkor a stressz eredményesebb kezelésével, rendszeres mozgással, változatosabb, egészségesebb életmóddal könnyen meg tudja szüntetni a zsibbadást is. Ehhez azonban biztosnak kell lennie abban, hogy nincs valamilyen betegség is a zsibbadás hátterében.

Mivel sokféle betegség állhat mögötte, ezért a zsibbadás hatásos kezeléséhez ezt a kiváltó betegséget kell felismerni és kezelni.

A sokféle betegség miatt nagyon fontosak azok az információk, amit a beteg tud megadni panaszáról a diagnózist felállító orvosnak.

  • A kiváltó betegség nagymértékben függ attól, hogy hány éves a panaszos, milyen betegségei vannak, és attól is, hogy milyen egyéb tüneteket tapasztal a zsibbadás mellett. Ezek az egyéb tünetek ugyanis nagymértékben szűkíthetik a lehetséges kiváltó betegségek körét.

Ha a háziorvos vagy a vizsgáló szakorvos a panaszos korábbi betegségei és panasza alapján nem tudja egyértelműen meghatározni a tüneteket kiváltó betegséget, akkor a pontos diagnózis felállításához vérvizsgálatot vagy neurológiai, vagyis ideggyógyászati szakvizsgálatot is kérhet segítségül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük