Az éjszakai lábzsibbadás egyik gyakori oka a neuropátia, amit perifériás neuropátiának is nevezünk, a végtagokon jelentkező érzéskiesés miatt.
A neuropátia az idegek érzékelésének a romlását jelenti perifériás esetben a végtagokon. Az ingerületeket továbbító idegsejteknek a sérülését nevezzük neuropátiának. Az idegek érzékelésének zavaránál az agy és a gerincvelő valamint az izmok, inak, szalagok, a bőr és az erek közötti kommunikáció zavara jelentkezik.
- Nemcsak a végtagokon jelentkező érzetek agyba való továbbítása romlik, hanem az agyból az izmokhoz elindított üzeneteknek a továbbítása is.
A zsibbadás általában mindkét lábon jelentkezik. Később a zsibbadás egyre erősebb lesz, és az érzészavar mellett a fájdalom is egyre erősebb, egészen eljutva akár az égő, szinte elviselhetetlen fájdalomig is.
- A zsibbadó láb olyan érzékeny lehet, hogy már érintésre is jelentkezik a fájdalom. Ez pedig azt jelenti, hogy a neuropátiától szenvedő lába a takarót, a paplant, sőt még a pizsamát is nehezen tűri a lábán. A bőr érintésre is érzékeny, és egyre érzékenyebbé válik.
A kezdetben jelentkező éjszakai lábzsibbadás tünetét ezért érdemes komolyan vennie már az első jelek alapján, mert ha a tünetek eljutnak az égő fájdalomig, akkor már sokkal nehezebb lesz a kezelés.
Ezzel a kezdetben éjszaka jelentkező zsibbadással a neuropátia gyakori panasz a cukorbetegeknél. A cukorbetegek felénél alakul ki valamilyen neuropátia, az idegek érzékelésének egy vagy több területen, végtagon való jelentkezése. Minél régebbi a cukorbetegség, annál nagyobb a neuropátia kialakulásának veszélye is. Különösen gyakori az 50 év feletti cukorbetegeknél, és azoknál akik már több mint 25 éve ismert cukorbetegek. Komoly kockázati tényezőt jelent az is, ha nincs beállítva a vércukorszint.
A cukorbetegek diabéteszes neuropátiája esetén a láb zsibbadása mellett a vérkeringés elégtelensége és az érszűkület is gyakori panasz.
- Ez pedig azzal jár, hogy a perifériás idegek érzékelésének tompulása miatt a panaszos nem is érzi a fájdalmat, és ezért nem érzi lába esetleges sérüléseit sem. Úgy sebesedik, sérül meg a lába, hogy nem is szerez róla tudomást. Hiába egyre nagyobb a seb, a beteg lehet, hogy nem is érzi a talpán egyre mélyülő sebét.
- diabéteszes láb. Fekélyes sebek jelennek meg a lábon, és ezeket egyre nehezebb lesz meggyógyítani rossz gyógyulási hajlandóságuk miatt. Emellett pedig még a vérmérgezés veszélye is fokozottan fennáll, ami miatt akár még az amputálás veszélyével is számolni kell. Ráadásul a rossz vérkeringés miatt a sebeknek a gyógyulása is rettenetesen nehézkes. Ennek pedig az a következménye, hogy a cukorbeteg kezdetben éjszaka zsibbadó lábán kialakul a
- A cukorbetegség következtében jelentkező neuropátiát a cukorbetegség kezelésével, a vércukorszint beállításával lehet alapvetően kezelni. Emellett válik fontossá a lábon jelentkező sebeknek a gyógyítása. Azonban a sebek gyógyítása csak a cukorbetegség kezelésével együtt lehet hatásos, mert magas vércukorszint esetén a sebesedés újra megjelenik a lábon.
Ugyanígy kellemetlen, kezdetben éjszaka jelentkező lábzsibbadást okozhat a lábtő alagútban (tarsal tunnel) futó sípcsont ideg esetleges nyomódása is. A talpi alagút szindróma esetén azonban a zsibbadást, az érzékelés kiesését a lábtőben futó sípcsont ideg nyomódása okozza. Éppen ezért ez a kezdetben még csak éjszaka jelentkező zsibbadás az egyik lábon jelentkezik.
A sípcsont ideg nyomódásának az a veszélye, hogy a nyomódó ideg által behálózott területen, ha nem kezelik és szüntetik meg az ideg nyomódását, akkor az izmok fokozatosan elsorvadnak.