A tartáshiba alatt a gerinc természetes görbületének megváltozását értjük. A gerinc görbülete nőhet, erősödhet, de akár laposodhat is. A természetes görbülettől való eltérés egyik irányban sem szerencsés.
A tartáshiba, a rossz testtartás önmagában még nem betegség, és nem jelent visszafordíthatatlan folyamatot. Különösen így van ez a fiataloknál, akiknél igen gyakori jelenség a hanyag tartás.
Serdülőknél a hirtelen növekedést az izomzat fejlődése egyszerűen nem tudja követni, és kialakul a hanyag tartás az izmok elégtelen ereje miatt. Néhány év alatt azonban az izmok növekedése utoléri a csontállomány növekedését.
A fiatalok sem legyinthetnek azonban arra, hogy nincs gond, mert majd kinövik hanyag tartásukat. A rossz testtartás ugyanis előszobája lehet a gerincferdülés megjelenésének. Ezt pedig már nem vehetik félvállról.
Azonban nem csak a hirtelen megnyúlt test lehet az oka hanyag tartásnak.
Helytelen és helyes tartás a számítógép előtt ülve. Melyik pozícióban tölt el több időt a gép előtt?
A gerincet érő egyenetlen terhelés is tartáshibát okozhat. Tipikus példája ennek az ülőmunkát végzők, akiknél az íróasztal mellett eltöltött hosszú órák alatt nemcsak a váll esik kórosan előre, hanem még a nyak és a fej is előrebukik. Ha pedig nem mozgatja át rendszeresen ezeket az ízületeit, akkor egyre inkább megjelenik a fájdalom a hát, váll és a nyak ízületeiben.
A gerinc az első számú felelőse testünk stabilitásának. Ebben a munkájában azonban a gerincet alkotó csigolyákat összekapcsoló ízületi tokokra, szalagokra és izmokra is számíthat. Ha a gerincet befolyásoló rossz tartás, vagy pedig a gerincre ható egyenetlen terhelés, pl. az ülőmunka hatására megbomlik a gerinc működésének egészséges egyensúlya, akkor emiatt az egyensúlytalanság miatt egyes izmok ellustulnak, míg mások pedig többletmunkára kényszerülnek. A gerinc természetellenes tartása miatt a porckorongok és a csigolyák közötti ízületek egyenetlen terhelést kapnak.
Ez pedig nemcsak az izmok egyenetlen munkáját okozhatják, hanem a porckorongok kisebb-nagyobb mértékű kopását és esetleges sérüléseit is.
Az ülőmunkával járó tartós ülés mindig ugyan azokat az izmokat terheli meg. Ezek az állandóan terhelt izmok gyengülnek, és egyre feszesebbé válnak. Minél inkább állandósul az állandó ülőmunka, annál nagyobb mértékű ezeknek a terhelt izmoknak a feszessége.
Ezzel szemben a nem használt izmok pedig fokozatosan elgyengülnek. Terheltségükből adódóan egyes izmok zsugorodásra, más izmok pedig túlnyúlásra hajlamosak. Az állandó ülőmunka során a mellizmok zsugorodásra hajlamosak. Ezek húzzák előre a vállat. Ugyanígy húzzák előre a testet a nyak homorú ívét fokozó izmok, és a csípőhajlító izmok is.
Ezzel szemben a lapocka záró izmok, melyeknek a feladata a hát megfelelő tartása, valamint a farizmok és a hasizmok inkább túlnyúlásra hajlamosak.
Minél nagyobb mértékű a testtartást kórosan befolyásoló ülőmunka, annál nagyobb mértékű lehet az érintett izmoknak a hosszváltozása, elgyengülése. Ez pedig ezeknek az izmoknak a megfelelő tornáztatása nélkül olyan rossz testtartást okozhat, ami idővel kóros elváltozásokat eredményezhet. Például az állandó íróasztal mellett ülés kiváltotta előrebukó fejtartás mögött is az előbb felsorolt izmok egyenetlen terhelése, és a közöttük kialakult munkavégzés egyensúlyának a felborulása áll. Az így egyre jobban kialakuló merev nyak pedig az egyre gyakrabban megjelenő fejfájás mellett akár még a porckorongsérv tüneteinek a megjelenését is előidézheti.
A gerinc állását befolyásoló tartáshibák többsége már gyermekkorban kezd kialakulni. Ilyenkor a csigolyák állása még kiforratlan, és jóval érzékenyebben reagálnak az egyoldalú terhelésre, a deformálódást okozó erőbehatásokra. A válltáskák és hátizsákok féloldali cipelése, valamint a mozgásszegély, ülő életmód mind rossz hatással van a helyes tartásra.
Az egyoldalú terhelés következtében az érintett terheltebb oldal gyorsabban csontosodik, miközben a másik oldal még fejlődési, növekedési fázisban van. A testtartás, a gerinc állása nem egy fixált jellemző. A gerinc tartása bármikor változtatható a törzsizomzat segítségével. Különösen így van ez fiatal korban.
A gerinc egészséges állásában, tartásában egyenletesen terhelődik és fejlődik az izomzat, és a gerincre is szimmetrikus erő hat. Ilyenkor egyenletes terhelésnek van kitéve a gerinc, és ezzel pedig a legkisebb igénybevételnek van kitéve. Tartáshiba esetén azonban a gerinc körüli izmok általában nem egyenletes erősségűek, és nem is egyenlően terhelődnek, és ezért az izmok eltérő ereje miatt az izmokat csontokhoz kötő szalagokra is eltérő terhelés esik.
A túlzásba vitt ülőmunka során egyes izmoknál zsugorodás, másoknál pedig túlnyúlás alakul ki. Ennek az a hátránya, hogy a zsugorodott izmok a helytelen tartást rögzíthetik. Ezzel szemben pedig fáradékonyak lesznek a túlnyúlt izmok, ezért nem tudják megfelelően tartani a gerincet. Az egyoldalú terhelés tehát egyik oldalról túlzott húzást a másik oldalról viszont elégtelen tartást jelent.
Gerinc és hátizmok erősítése lapocka zárással, láb hajlítással. Nemcsak a törzsizmokat erősíti ezekkel a gyakorlatokkal, hanem háta és dereka fájdalmát is megszünteti és a tartását is javítja. Ha viszont dolgozik, akkor nem kell a munkahelyén hasra feküdni, és a hátizmait erősíteni a képen is látható módon. Minden olyan mozgás jót tesz, ami megmozgatja gerincét, hátát, derekát, főleg a munkája közben nem használt ízületeit. 1-2 óránként néhány perces átmozgató mozgással nemcsak dereka és háta fájdalmát előzheti meg, hanem helyes tartását is megőrizheti. Még az íróasztala mellett ülve is könnyebb lesz ezzel a naponkénti néhány rövid idejű átmozgató tornával
Az irodákban eltöltött, hosszan tartó ülőmunkának ezt a testtartásra kiható kellemetlen következményét a rendszeresen végzett gerinctornával ellensúlyozni tudja. A lerövidült mellizmok és a megnyúlt háti izmok felboruló egyensúlyát a tornával korrigálhatja.
Emellett a testtartására is odafigyelhet, nemcsak állás, hanem például az írógép melletti ülés során is.