Szeretné megelőzni? Mit érdemes tudni a stroke-ról?

Az angol stroke kifejezés magyarra lefordítva szélütést jelent. Agyi infarktusnak is nevezzük. Ez az agynak a vérkeringés zavara miatti károsodása. Az agyi infarktusra széles körben használatos a sztrók kifejezés is. Miért jelent olyan nagy veszélyt az agyi keringési zavar?

Az agy keringési zavara azért jelent komoly veszélyt, mert az érintett területen a kelleténél kevesebb vér jut az agyba, és az emiatt fellépő oxigénhiány az itt lévő sejtek pusztulását okozza.

Az agyi vérkeringés zavarának több oka is lehet. A kiváltó tényezők megismerése és elkerülése mellett a stroke jelei és tünetei azok, amelyeknek ismerete komoly esélyt jelent a stroke megelőzésére Önnek és szeretteinek is.

Sztrók esetében az agy adott területének vérellátása olyan mértékben leromlik, hogy az ott lévő területen található sejteknek legalábbis egy része elpusztul.

Melyik a sztrók két típusa?

Agyi infarktus

A sztrók esetek döntő többségét, körülbelül 80-85%-át a vértelen stroke, másképpen fogalmazva az agyi infarktus okozza. Az agyi infarktusnál az agyi erekben egy vérrög akadályozza a vér szabad áramlását. Ez a vérrög kétféleképpen kerülhet az agyi erekbe.

• Egyrészt az agyi verőerek szűkületében is kialakulhat vérrög. A kialakuló agyérgörcs, az itt keletkező vérrög okozza a sztrókos esetek nagy részét.
• Másrészt pedig a test bármely más részén is kialakulhat vérrög, és ez a vérkeringéssel is odakerülhet az agyi erekbe, amely agyi embóliát okoz. Vagyis elzár egy kisebb eret az agyban, és kialakul a stroke.

Agyvérzés

A stroke másik, kevésbé gyakran, körülbelül 15%-os arányban előforduló formája a vérzéses stroke, az agyvérzés. Akkor következik be, amikor az agyat körülvevő erek valamelyike megreped, és ezen a megrepedt érfalon át vér szivárog az agyra vagy az agyba.

Nagy veszélyt jelent, mert az így kialakuló vérömleny nyomja az agyat. Ez már önmagában is különleges veszélyt jelent, de ráadásul még a megrepedt érfal miatt a vér nem is jut el a rendeltetési helyére, és ott az agyi sejtek pusztulása következhet be. Az agyi erek repedésének kockázata sokszorosan nagyobb azoknál, akik valamilyen keringési zavarban szenvednek, például magas vérnyomásuk vagy érelmeszesedésük van.

Miért jelent nagy veszélyt a sztrók?

Az agy vérellátásában bekövetkező bármilyen károsodás azért kifejezetten veszélyes, mert az agyi sejtek pusztulása az agy által irányított funkciók zavarát, vagy akár a működésképtelenségét is okozhatja. Az agy irányítja testünk működését, szabályozza az érzékelést és a mozgást. A végtagok mozgásának szabályozása az ellenoldali agyféltekében zajlik, ezért ha keringési zavar alakul ki a jobb agyféltekében, akkor ez a szervezet bal oldalára van hatással, és a test bal oldala bénulhat le részlegesen, vagy akár teljesen is. Szerencsére nem minden esetben véglegesen.

Ezzel azonban gyakorlatilag a végére is értünk a szerencsés kimeneteleknek, mert a halált okozó betegségek közül is csak a szív és érrendszeri megbetegedések valamint a daganatos betegségek előzik meg.

A szélütés, a stroke túlélési esélye kifejezetten rossz

Az utóbbi évtized statisztikái szerint évente körülbelül 40 ezer új sztrókos eset fordul elő hazánkban. A megbetegedések közül minden harmadik eset azonnali életvesztéssel jár. A stroke túlélési esélye tehát nem túl jó, sőt vészterhesen rossz. Ezt még tovább tetézi az, hogy  a gyógyulási esélyek sem túl jók, hisz az életben maradók közül sokaknak pedig olyan súlyos az agyi keringés zavara, hogy csak néhány hetet élnek még.

A másik drámai veszélyforrást az jelenti, hogy látszólag minden előzmény nélkül, az egyébként egészségesnek tűnő emberekre is gyakran lesújt.

Harmadrészt a rendkívül drámai halálozási adatok mellett a stroke veszélyességét különösen fokozza az, hogy a felnőttkori tartós rokkantság leggyakoribb oka. Különösen katasztrofális az, hogy a sztrókon átesettek harmada egész életére ágyban fekvővé válik, és mások gondozására szorul élete végéig.

Miért mondtam el ezeket az elszomorító adatokat?

• Azért, hogy felnyissam a szemét, és felhívjam a figyelmét arra, hogy ilyen számok esetén a stroke megelőzése, elkerülése jelenti az igazi esélyt. Ehhez pedig a legfontosabb az, hogy csökkentse az életében azokat a kockázatokat, amelyek az agyi infarktus vagy az agyvérzés bekövetkezéséhez vezethetnek.

Milyen tényezők növelik a stroke kialakulásának kockázatát?

Ilyen drámai adatok után, ha Önnek a családjában már előfordult szélütés, akkor biztos tudni szeretné, hogy Ön is veszélyeztetett-e, és ha igen, akkor mennyire.

Kétségtelenül vannak olyan tényezők, amelyek növelik a szélütés kockázatát. Ha pedig ezek a tényezők halmozottan fordulnak elő, akkor különösen nagy a sztrókos roham bekövetkezésének veszélye.

Mik lehetnek a stroke okai?

1. Örökletes tényezők

A stroke kialakulásában az örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családjában valakinek már volt sztrókja, akkor Ön is veszélyeztetettebb az átlagnál.

2. Az életkor előrehaladása

Az életkornak is van szerepe az agyi infarktus vagy az agyvérzés kialakulásában, mert az életkor előrehaladtával nő a kockázat. Ma már azt lehet mondani, hogy bármely életkorban előfordulhat, de 45 és különösen 65 éves kor felett válik kifejezetten gyakorivá.

Fiatalabb korban a nőket védik a női nemi hormonok, ezért a nőknél érezhetően kevesebb sztrókos eset fordul elő. Ha Önnek most, ezt olvasva egy kicsit megkönnyebbül, akkor azért azzal viszont nőként számolnia kell, hogy a lelketlen számadatok szerint a nőknél gyakrabban végződnek halállal a sztrókos esetek. A változókort követően viszont már visszaáll a nemek közötti egyensúly, és nagyjából hasonló gyakorisággal alakul ki a betegség a két nem között.

3. Korábbi sztrók

Akkor is nagyobb a kockázata a stroke bekövetkezésének, ha Önnek már volt korábban sztrókja. Sőt akkor is veszélyeztetettebb, ha a sztrók előszobájának tekinthető átmeneti agyi vérellátási zavara, talán közismertebb nevén TIÁ-ja (Tranziens Ischaemias Attak – egy-egy agyterület viszonylag rövid ideig tartó, átmeneti keringési zavara, amely még magától normalizálódik) volt már. Ezeknek a tényezőknek az alakulására Önnek még nincs befolyása, a további életmódjával kapcsolatos tényezőkre viszont már van.

4. Magas vérnyomás

Az egyik legfontosabb életmóddal kapcsolatos kockázati tényező a magas vérnyomás. Azért, mert felgyorsul az erek falának elmeszesedése, ami érszűkületet okoz. Ez növeli a vérrög keletkezésének, az agyi infarktus kialakulásának a veszélyét. Rugalmatlanabbá is válik az érfal, ami miatt az elmeszesedett erek könnyebben elrepedhetnek, és ez az agyvérzés keletkezésének veszélyét fokozza. Ezeknek a veszélyeknek az elkerülésére szeretné megismerni, hogy mit tud tenni a magas vérnyomás ellen természetes módszerekkel?

5. Szív és érrendszeri betegségek

A szív és érrendszeri betegségek a vérkeringés zavarával fokozzák a stroke kialakulásának veszélyét. A szívelégtelenség, a szívbillentyű betegségei, a szívritmuszavar mindegyike komoly kockázati tényezőt jelent. Ezek közül a szívritmuszavarnál szabálytalanul húzódnak össze a szívpitvarok. Ez azért veszélyes, mert emiatt véralvadék, vérrög keletkezhet, ami az érrendszeren keresztül az agyi erekbe is eljuthat, és ott agyi embóliát okozhat.

6. Cukorbetegség

A cukorbetegség is az egyik legfontosabb kockázati tényezőnek számít, mert ha a szervezet a cukrot nem kezeli megfelelően, akkor minden bizonnyal a zsírokat sem. A sejtek a vérben bőséggel lévő, de hozzájuk nem eljutó szőlőcukor helyett, a sejtben megtalálható zsírokat és fehérjéket bontják le a működésükhöz szükséges energia előteremtéséhez. A szervezet véralvadást gátló képességét is rontja a cukorbetegség, ez pedig egyenes út a vérrögképződés kockázatának fokozódásához, ami az agyi infarktus, a vértelen stroke bekövetkezésének közvetlen kiváltó oka.

7. Túl zsíros étrend

Az egészségtelen étrend többféleképpen is veszélyes. A túl zsíros táplálkozás, a magas vérzsírszint, a magas koleszterinszint az érelmeszesedés kialakulásának veszélyét fokozza. A kis sűrűségű koleszterin lerakódik az érfalra, és ott plakkokat képezve érelmeszesedést okoz. A nagy sűrűségű, jó koleszterin ezzel szemben kifejezetten hasznos, mert a kis sűrűségű koleszterint eltávolítja a vérből, ha az még nem rakódott az érfalra.

8. Elhízás

Az elhízás, a jelentős túlsúly fokozott veszélyét jelenti a cukorbetegség, a szívbetegségek és a magas vérnyomás kialakulásának is, amelyek mindegyike növeli a stroke kialakulásának kockázatát, ezek együttesen pedig különösen hatványozott veszélyt jelentenek. Minél nagyobb a túlsúly, annál nagyobb a szélütés kialakulásának a veszélye.

9. Dohányzás

A dohányzás az érelmeszesedés fokozott veszélyével növeli az erek elzáródásának és az érfal megrepedésének a kockázatát. A dohányos ember vérében kevesebb a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen oxigén mennyisége, és a nikotin a szívet is fokozott munkára készteti, mert fokozottan kell keringetni a vért, hogy a sejtekhez szállított oxigén szükséges mennyisége meglegyen. Hosszú távon ez növeli a magas vérnyomás valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának a veszélyét. Ha szeretne leszokni a dohányzásról, akkor ezzel a változtatással az itt felsorolt összes betegség veszélyét jelentősen mérsékelheti.

10. Alkohol fogyasztása

Az alkohol túlzott mértékű fogyasztása is növeli az agyi erek infarktusának vagy az agyvérzés kialakulásának a veszélyét.

Ha Önnél valamelyik korábban már említett kockázati tényező fennáll, akkor fokozottan figyelnie kell. Ha cukorbeteg, dohányzik vagy magas a vérnyomása, akkor a hormont tartalmazó készítmények, például a fogamzásgátló tabletták szedése is növeli a szélütés kialakulásának veszélyét.

Mit tehet a stroke ellen?

Amennyiben Önt több kockázati tényező is érinti a fentiek közül, akkor jobban figyeljen oda az életvitelére!

A korosodásból adódó és az öröklődésből származó veszélyeket nem tudja elkerülni. Az életmódjából származó kockázatok elkerülésére azonban már van hatása.

• A kockázati tényezők megismerése után milyen életmódbeli tényezők alapján érintett?
• Mennyire veszélyeztetett Ön?

Ha Önnél több tényező is veszélyforrást jelent, akkor ezeket az életmódjából adódó kockázati tényezőket nemcsak a stroke megelőzésére, hanem az adott betegségek veszélyeinek az elkerülésére is érdemes kezeltetnie. Emellett pedig fokozottan figyeljen oda az életvitelére, és egészsége megőrzése érdekében is változtasson életmódján. Legalább annyit tegyen meg egészségéért, hogy

• egyen egészségesebb ételeket,
• próbáljon leszokni a dohányzásról, és
• mozogjon többet.

Stroke megelőzése egészséges életvitellel

Ha Önt a fentebb felsorolt kockázati tényezőkből több is érinti, akkor mindenképp ajánlatos változtatni az életén. Akár már egyetlen stroke veszélyt hordozó meglétekor is érdemes egészségesebben élnie.

Mit tehet a stroke, az agyvérzés, az agyi infarktus megelőzésére?

1. Magas vérnyomását kezeltesse az agyvérzés megelőzéséért!

Talán a magas vérnyomás jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezért nem véletlen a magas vérnyomás csökkentésének elsődleges feladata a stroke megelőzésében.

Ha korábban már volt sztrókja, akkor vérnyomása csökkentése elemi érdeke. Azért, mert ezzel megelőzheti a stroke újbóli bekövetkezését.

• Ha túl stresszes az élete, akkor a stresszes helyzetek jobb kezelésére tanuljon meg stresszkezelő technikákat. Ezeknek a használata segíteni fog az idegesség elkerülésében.
• Mozogjon többet, és rendszeresen ha teheti. Ez azt jelenti, hogy már heti háromszor fél óra mozgással is sokat segít magán. Még jobb, ha hetente ötször legalább egy órát mozog.
• Ha túlsúlyos, akkor fogyjon le.  Akár csak néhány kilót is, mert már ez is segíthet. A rendszeres mozgás a fogyásban is segíteni fog.

Ezek mindegyikével eredményesen segítheti magas vérnyomása csökkentését, és az agyvérzés elkerülését.

2. Fogyasszon egészségesebb ételeket!

Ha úgy érzi, vagy tudja is, hogy túl zsíros ételeket eszik, akkor érdemes visszafognia magát a zsíros ételek fogyasztásában. Adjon le néhány kilót, és nemcsak azt fogja érezni, hogy a lábai is könnyebben bírják, hanem magas vérnyomását, és ezzel pedig a stroke kialakulásának a veszélyét is csökkentette.

3. Lehetőleg ne dohányozzon! Ha nem tud leszokni, akkor dohányozzon kevesebbet!

Ha csökkenti vagy pedig abbahagyja a dohányzást, akkor a sztrók kockázata is csökken. Nyilván nem azonnal, de a dohányzás abbahagyásakor néhány év alatt a stroke kialakulásának a veszélye elérheti a nemdohányzók kockázatát.

4. Tartsa egyensúlyban vércukorszintjét!

Rendszeres mozgással és a cukorbeteg diéta betartásával, akár gyógyszerek és inzulin nélkül is a megfelelő, 3,9-6,1 mmol/l-es szinten tudja tartani reggeli felkeléskori vércukorszintjét. Ha pedig jelentős túlsúllyal is küzd, akkor cukorbetegsége kezelése érdekében is érdemes leadnia felesleges kilóiból.

5. Mozogjon többet az agyvérzés elkerüléséért!

Minden viszonylag kis erőkifejtést igénylő rendszeres mozgás csökkenti a stroke veszélyét.

A súlyemelés és a konditermi edzések tehát a stroke veszély csökkentésére Önnek nem lesznek jók, de a kocogás, futás, úszás vagy biciklizés, ha rendszeresen végzi, akkor hozzá fog járulni a sztrók elkerüléséhez közvetlenül is, és a sztrókot okozó betegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás valamint a szív és érrendszeri betegségek visszaszorításával.

6. Csökkentse a stresszt az életében!

Persze könnyű ezt mondani, de azért érdemes megpróbálnia.

Az állandó, hosszútávon fennálló stressz könnyen magas vérnyomáshoz vezethet, a hirtelen stressz pedig kiugró vérnyomás értékével agyvérzést okozhat.

Relaxációs technikák megtanulásával és rendszeres mozgással sokat tehet a stressz káros hatásának mérséklésére. Nézze meg ezen a linken, hogy mi mindent tehet az agyvérzés megelőzéséért.

Próbáljon olyan elfoglaltságot találni magának, amivel szívesen foglalkozik, és nem érzi tehernek. Ha pedig ebből még meg is tud élni, akkor máris kiküszöbölt az életéből egy óriási stresszforrást. Sokkal stresszmentesebben élheti az életét.

7. Ne fogyasszon alkoholt az agyvérzés megelőzéséért!

Illetve mérsékelje azt, ha túl sokat fogyaszt!

A magas vérnyomás kialakulásának kockázatát növeli a túl sok alkoholfogyasztás.

A kutatók szerint azonban a vörösbor – kis mennyiségben fogyasztva – a vér alvadékonyságának csökkentésével, a stroke kialakulásának a kockázatát is csökkenti.

A stroke megelőzésére az egészségesebb életmód mellett nagyon fontos még a rendszeres vérnyomás-, vérzsír és vércukorszint ellenőrzés is.

Stroke jelei mik lehetnek?

Az okok felmérése után a következő fontos kérdés, hogy miről tudja felismerni a sztrókot?

Kialakulásának számos kockázati tényezője, és súlyos következményei miatt a sztók kiemelkedően veszélyes. Veszélyességét pedig még tovább fokozza az, hogy a legtöbb esetben figyelmeztető jelek nélkül, hirtelen alakul ki. A stroke jelei helyett inkább a stroke előjeleiről beszélhetünk.

Melyek a stroke előjelei?

Legtöbbször mindenféle előzmény nélkül alakul ki a stroke, de a megelőzéséhez azért reményt adhat az is, hogy a sztrókos eseteknek egy meghatározó részét, egyes felmérések szerint nagyjából a harmadrészét – megelőzi az agyi vérellátás átmeneti zavara.

A minisztróknak ugyanazok a tünetei, mint a sztróknak, csak ezek rövidebb ideig tartanak. A vérkeringés átmeneti zavara még nem okoz érdemleges sejtpusztulást. Ez az agy 1-1 területére korlátozódó, és rövid idő után nyomtalanul elmúló agyi vérkeringési zavar akár hónapokkal korábban is jelentkezhet. Ezekben a „mini sztrókos” esetekben gyorsan alakulnak ki a tünetek, és hosszabb-rövidebb idő után az adott agyterület vérkeringése visszaáll a rendes működésre.

Éppen ez a visszaállás adja a helyzet veszélyét, mert hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a figyelmeztető jeleket.

• Pedig a tünetek elmúlta után is fennállnak a vérkeringés átmeneti zavarát okozó okok.
• Éppen ezért ezeket a jeleket komolyan kellene venni, és megfelelő ellátásra lenne szükség ilyen átmeneti esetekben is. Ugyanis az adott agyi terület vérkeringése már rossz állapotban van, és később már jóval nagyobb a stroke kialakulásának a veszélye.
• Akiknél az átmeneti keringési zavar előfordult, azok sokkal nagyobb arányban fognak sztrókot kapni.

Melyek a stroke tünetei?

A tünetek az agyi vérkeringés romlásával nagyon hamar kialakulnak:

1. 

   Milyen tüneteket érezve gyanakodhat stroke-ra?

   Az agy adott területén kialakuló vérellátási zavar a másik oldali érintettsége okán a test másik oldalán, tehát jobb oldali agyérgörcs vagy agyvérzés esetén a test bal oldalán, míg ellenkező esetben a másik oldalon lévő végtagok hirtelen kialakuló gyengesége, bénulása.

2. A végtagok ügyetlenné válnak, akár mozgásképtelenné is.
3. Az idegi pályák zavarával a láb, a kar és az arc ellentétes oldali érzéketlensége, zsibbadása érezhető.
4. Az arc félrehúzódik, a kinyújtott nyelv féloldalasan áll.
5. Mozgási zavarok jelentkeznek, a sztrókot kapott elvesztheti az egyensúlyérzékét.
6. Szédül, úgy érzi, hogy forog vele a világ.
7. Hirtelen zavarossá válik a beszéd. Értelmetlenné válik a beszéd, és nem érti mások mondandóját.
8. Kihagy a memóriája, nem jutnak eszébe a szavak.
9. A látótér egy része kiesik. Hirtelen elhomályosul a látás. Ez akár a megvakulásig is elmehet. Csökken a látás élessége, kettős látás alakul ki.
10. Hirtelen erős fejfájás, hányinger és hányás alakulhat ki.
11. A zavartság, a memória zavara szembetűnő.
12. Súlyos esetben azonban a beteg elveszítheti az eszméletét, kómába is eshet, és néhány óra alatt a halál is bekövetkezhet.

Ha néhány óra alatt nem válik normálissá a vérkeringés zavara, és a sejtek továbbra sem jutnak hozzá a működésükhöz szükséges, és a vérben szállított oxigénhez és a vérben lévő tápanyagokhoz, akkor az adott területen lévő idegsejtek elhalnak. Sőt az oxigénhiányos állapotot már néhány perc után megsínylik az agy sejtjei. Ezért kifejezetten fontos a stroke tünetek jelentkezése utáni néhány óra, mert ha ezalatt nem indul újra az agy adott területén a vérkeringés, akkor nagy a veszélye annak, hogy az agysejtek maradandó károsodást szenvednek. Ez pedig maradandó fogyatékosságot, vagy akár halált is okozhat.

Kérjen információt: (+36-1) 269-2946

Hogyan történik a stroke kezelése?

A stroke azonnali veszélyhelyzetet jelent. Éppen ezért a sztrókos rohamot kapó azonnali kezelést igényel, mert ellenkező esetben néhány óra alatt maradandó károsodást szenvedhet, vagy még a halál is bekövetkezhet.

A legfontosabb az, hogy a stroke bármelyik tünetének jelentkezésére azonnal mentőt kell hívni. A kezelés sikerében az agy oxigénhiányos állapota miatt a perceknek is jelentősége van. Minél hamarabb jut a beteg szakszerű kórházi kezeléshez, annál nagyobb az esélye a minél kevesebb maradandó károsodás elszenvedésére.

A stroke lehetséges okainak ismeretében a fizikai vizsgálattal a mentőorvos megállapítja, hogy sztrókos rohama van-e, és rákérdez a rohamot okozó kockázati tényezőkre is.

Ha a beteg a rohamot követő 1-2 órán belül kórházba kerül, és a kórházban megvannak az azonnali kezelés személyi és tárgyi feltételei, akkor sokkal nagyobb eséllyel, sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben nyeri vissza a roham előtti képességeit a mozgás és a beszédkészség területén, és sokkal kevésbé szenved maradandó károsodást. Sokkal kisebb a mozgásképtelen betegek aránya akkor, ha időben, késlekedés nélkül elkezdik a szakszerű kezelést.

A sztrók jellegének megfelelő kivizsgálás után, a vizsgálat eredményét CT (computer tomográfia) vagy MRI (mágneses rezonancia) vizsgálattal támasztják alá. Ezek a vizsgálatok az érintett agyterület pontos meghatározására szolgálnak. A vizsgálat után azonnali kórházi felügyelet alatti infúziós kezelésre van szükség, mert ezzel lehet biztosítani a keringészavar által érintett agysejtek anyagcseréjét, oxigén és tápanyag ellátását. Minél hamarabb – 3-4 órán belül – történik ez meg, annál eredményesebb lehet a kezelés. Kezelés eredményessége szempontjából a legnagyobb gondot éppen az jelenti, hogy a betegek többsége ennyi időn belül be sem ér a kórházba.

Ha nem az érfal repedése miatti agyvérzésről van szó, akkor azonnal meg kell kezdeni a véralvadásgátló kezelést a vérrög feloldására. Magas vérnyomásnál azonban a véralvadásgátlót kellő körültekintéssel lehet csak felhasználni a kezelésben.

Agyvérzésnél viszont kifejezetten nem szabad adni véralvadásgátlót, mert drámai következményei lehetnek, ezért mindenképp csak akkor adható, ha ki van zárva az agyvérzés lehetősége.

Az azonnali kezelést követően meg kell kezdeni a stroke hátterében álló kiváltó betegség kezelését. Különös tekintettel például az ismert szívbetegség kezelését, a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint beállítását.

A mozgás zavarának, a bénulásnak az oldására, a következő szint már a kórházi kezelés során a személyre szabott gyógytorna elkezdése. A gyógytornát a hazamenetel után is folytatni kell még hónapokon át az érintett területek mozgásterjedelmének fokozatos növelése érdekében.

A kezelés további részében egyre nagyobb szerepet kap a gyógytorna, a mozgásterápia. Egyes betegeknél speciális rehabilitációs utókezelés is szükséges lehet. A mozgásterápiát a kórházi hazabocsátás után is folytatni kell, mert a javulás még hónapokon keresztül tarthat, mielőtt a végleges állapot kialakul.

Stroke rehabilitáció: felépülés a stroke után

Sztrók utáni gyógytorna már a kórházi kezelés során

A stroke gyakran okoz féloldali – remélhetőleg átmeneti – bénulást. A bénulás minél hamarabbi megszüntetéséért már a kórházi kezelés során el kell kezdeni a bénult testrészek mozgatását. A lebénult oldalon az ízületeket legalább naponta meg kell mozgatni. Ehhez érdemes igénybe venni a gyógytornász szakszerű segítségét.

Hacsak nem szükséges az, hogy a beteg mozdulatlanul feküdjön, a láb és a karok mozgatása segíti az izomletapadások megelőzését. Ha pedig a betegnek hosszadalmas fekvésre van szüksége, akkor a trombózis veszély elkerülése érdekében is szükség van a végtagok, elsősorban a láb mozgatására. A mozdulatlan hosszadalmas fekvés pedig a trombózis mellett könnyen tüdőgyulladást is okozhat, ezért a mozgásra mindenképp szükség van, még állandó ágyban fekvéskor is.

A gyógytornász által elvégzett passzív mozgatás után egyre inkább az aktív mozgásra kerül át a hangsúly, amelyben kezdetben a gyógytornász még segít, de egyre kevesebbet.

Otthoni rehabilitáció a stroke után

A kórházból való hazamenetel után az első három hónapnak van kifejezetten nagy jelentősége, mert ekkor érhető el a legnagyobb javulás. A sztrókban elpusztult idegsejteket nem lehet már életre kelteni, de a rehabilitáció során arra kell törekedni, hogy a megmaradt idegsejtek minél nagyobb mértékben próbálják meg átvenni a károsodottak funkcióit. Ehhez persze nagy türelemre, rendszeres gyakorlásra és segítségre van szükség.

A felépülés lehetősége nagymértékben attól függ, hogy az agy melyik területét érintette a károsodás. A bal oldali agyterület vérellátásának romlása a jobb oldal érzékelését és mozgását, valamint a beszédkészséget és a megértést károsítja, míg a jobb oldal károsodása bal oldali bénultságot és érzéskiesést okozhat.

A felépülés és a rehabilitáció nagymértékben attól függ, hogy a stroke melyik agyterületet érintette, és mekkora volt a károsodás. Az agy jobb oldalának károsodása a baloldal mozgását és érzékelését károsítja, míg a bal oldalé a jobb oldal mozgását és érzékelését, továbbá a beszédértést és a beszédet. A sztrókon átesett betegnek romolhat a légzése, nyelése, az egyensúlya, a hallása, a látása és a hólyagműködése is. A rehabilitáció célja, hogy az önállóság minél nagyobb mértékben helyreálljon.

A stroke utáni rehabilitáció során a legfontosabb, hogy erőltetni semmit sem szabad, viszont próbálkozni az átmeneti kudarcok ellenére is újra és újra kell. Az elején még segítséggel, utána pedig egyre önállóbban, a legegyszerűbb mozdulatoktól az egyre összetettebbekig. A legtöbb esetben a mozgást az ágyban való felüléssel kell elkezdeni, és az ágy szélére való kiülésen át fokozatosan lehet eljutni a járókerettel, bottal való sétáláshoz. Ez az út hetekbe, hónapokba telhet, de az apró előrelépésnek is örülni kell, mert ez is a mozgásképtelenség csökkenését segíti.

Az is komoly megpróbáltatást jelent a korábban ereje teljében lévő betegnek, hogy a rehabilitáció kezdeti szakaszában még enni és mosakodni sem tud egyedül. A WC használat, az ülőkére való leülés, az öltözködés viszont bénulás esetén legalábbis a kezdeti szakaszban biztos, hogy nem fog sikerülni segítség nélkül.

A mozgásképesség fokozatos visszanyerése mellett a beszédkészség visszanyerése, a beszéd újra megtanulása és a szellemi képességek visszanyerése is legalább olyan lassú és nagy türelmet igénylő folyamat, mind a beteg, mind pedig a segítő családtagok részéről. A beszédkészség visszanyerésében a logopédus nyújthat segítséget.

A beteget körülvevő családtagoknak elsődleges szerepük van a gyógyulásban, ugyanakkor a hozzátartozók feladata sem könnyű. Egyrészt segíteniük kell a beteget azoknak a mozdulatoknak az elvégzésében, amelyre még egyedül nem képes, másrészt viszont ösztönözni is kell a beteget a mozdulatok önálló elvégzésére. Ilyenkor bizony nem könnyű meghúzni a határvonalat aközött, hogy meddig hagyjuk küzdeni a beteget az egyes mozdulatok elvégzésével, és mikortól segítsünk neki. A tapasztalás azonban megoldást fog adni ezekben a nehéz helyzetekben is, és a kis sikerek is erőt és ösztönzést adnak majd a további türelmes próbálkozásokhoz.

Segíteni szeretne szeretteinek a stroke megelőzésében?

A sztrók kockázati tényezőinek ismerete, valamint a stroke jeleinek időben történő felismerése nagy esélyt jelent az agyi erek katasztrófájának megelőzésére. Önnek, barátainak és ismerőseinek is.

• Elküldi barátainak a stroke megelőzésének esélyét ezzel az anyaggal?