A csontritkulás világnapját, a WHO-nak, az ENSZ Egészségügyi Szervezetének javaslatára 1999 óta minden évben október 20-án tartják meg. Korábban június 24-én tartották. Hazánkban először 1996-ban rendezték meg az osteoporosis világnapját.
Mi a csontritkulás?
Egy olyan anyagcsere betegség, amelynél a csontokat építő és lebontó szakaszok közötti összhang felbomlik, és emiatt a csontképződés lelassulásával együtt fokozódik a csontok lebontása. Emiatt pedig nemcsak a csontozat sűrűsége, mennyisége csökken fokozatosan, hanem a csontok összetétele és szerkezeti felépítése is romlik.
Nem véletlenül jelent nagy veszélyt, hiszen a csontok tömegének csökkenése a csontszerkezet megváltozásával, lyukacsosabbá válásával és a csontok szilárdságának gyengülésével jár együtt.
A csontokban különösen a kalcium mennyisége csökken, és ezért a csontok elvékonyodnak. Ez pedig a csontok törékenységének fokozott, és egyre gyorsulóbb ütemű növekedését jelenti.
Milyen gyakran fordul elő a csontritkulás?
Jellemzően a harmincas éveink elejéig növekszik a csontállomány sűrűsége. Utána fokozatosan csökken a csontképződés üteme. A csontok képződésének és lebontásának egyensúlya a 30-as éveink végén, 40-es éveink elején borul fel, és az ötvenes éveinkben még tovább romlik. Ekkor már egyértelműen a csontok lebontásának üteme a gyorsabb.
Különösen a nőknél gyorsul fel a csontok lebontásának folyamata a változókor után az ösztrogén, a női nemi hormon termelődésének leállása után. Emiatt a nőknél jóval gyakrabban fordul elő a csontritkulás. „Néma járvány”-nak is nevezik, mert nem jár tünetekkel, és emiatt gyakorlatilag felismerhetetlen. Aztán egyszer csak egy rossz mozdulat miatti elesésnek fájdalmas lábtörés a vége. Egy olyan elesésnek, ami után 1-2 éve még felállt, és egy kis ütődés utáni fájdalommal ugyan, de gond nélkül ment tovább.
Világszerte a 60-70 éveseknek a harmadát, a 80 éveseknek pedig a kétharmadát érinti a csontritkulás.
Magyarországon is az emberek jelentős részét érinti. Felmérések szerint mintegy 900 ezer ember szenved csontritkulásban. Az átlagéletkor növekedésével ez a szám folyamatosan emelkedik. Változókor után minden harmadik nő csontritkulástól szenved. Körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő a nőknél, mint a férfiak között.
Évente 120.000 csonttörés van Magyarországon
A csontritkulás az egyik legfőbb oka annak, hogy hazánkban évente átlagosan 120 ezer csonttörés következik be.
- Ebből évente közel 15-20.000 a combnyaktörés és 20-25.000 a csuklótörés.
- Körülbelül 30.000 csigolyatörés következik be, és nagyjából ugyanennyi az egyéb törések száma.
Természetesen a csonttöréseknek sokféle oka lehet a csontritkuláson kívül is. A baleseti törések egy része elkerülhetetlen lenne csontritkulás nélkül is. Azonban a csontsűrűség csökkenése miatt az olyan balesetek is töréssel végződnek, amelyek a csontállomány megfelelő sűrűsége mellett nem is következnének be.
A csontritkulásban a legrosszabb az, hogy a csonttörést szenvedőknek a negyede a törés miatti szövődmények következtében egy éven belül meghal. Különösen nagy arányban veszélyeztettek a 70 év felettiek.
A törések közül pedig különösen a combnyaktörés veszélyes. A combnyaktörést szenvedők harmada meghal egy éven belül. Emellett pedig a „szerencsés” túlélők további jelentős része is egész életére mozgáskorlátozott lesz. Ha nem is ágyban fekvő beteg lesz valaki, akkor is tolókocsiba kényszerül vagy járását segítő mankót vagy botot kénytelen használni járáskor.
Mi a világnap célja?
Az, hogy felhívja mindenkinek a figyelmét a csontritkulás veszélyére.
Talán azt gondolja most, hogy az időseket fenyegeti ez elsősorban, ezért ők az igazán érintettek.
Ez persze így is van. Azonban a legtöbbet fiatal korunkban, a 30-as éveinkig tehetünk a csontritkulás ellen. Ugyanis a harmincas éveink elejéig a csontállományunk folyamatosan növekszik, és ha rendszeresen mozog, akkor olyan mennyiségű csontállományt halmoz fel, ami bőséges tartalékot fog képezni idősebb korára is.
Sokat tehet a csontritkulás megelőzéséért sok kalciumot tartalmazó étrenddel, illetve a kalcium csontokba épülését segítő D-vitamin tartalmú élelmiszerek fogyasztásával. Különösen sok kalcium van a tejtermékekben, a tejben, a sajtokban, a joghúrtban vagy a kefírben. Ha szereti a tejtermékeket, akkor bízhat benne, hogy kalciumban gazdag az étrendje. A kalcium csontokba való beépülését pedig a D-vitamin segíti. Ezt pedig a legtermészetesebb úton a napsütésből nyerheti.
Emellett pedig a rendszeres mozgással is jelentősen hozzájárul csontsűrűsége növeléséhez, megőrzéséhez, és a csontritkulás megelőzéséhez. Fiatal korban a rendszeres futás, biciklizés vagy az úszás, idősebb korban pedig a mindennapi séta és a kocogás vagy a rendszeres gyógytorna is sokat segít csontjai épségének megőrzésében.
A kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend és a mozgás mellett fontos még az is, hogy a csontritkulásra való hajlam örökölhető. Ez pedig azt jelenti, hogy ha valamelyik szülője vagy nagyszülője csontritkulástól szenved, akkor Önnek még jobban oda kell figyelnie kalciumban gazdag étrendjére és a rendszeres mozgás fontosságára.
Segíti még a csontritkulás megelőzését a dohányzás, valamint a kávé és alkoholfogyasztás mellőzése is.