A fiatalok világnapja 1999-től került be a köztudatba. 1999-ben határozta el az ENSZ közgyűlése, hogy augusztus 12 legyen a fiatalok nemzetközi napja. Ennek a napnak az a célja, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok előtt álló feladatokra. A lehetőségekre, amik várnak rájuk, és a nehézségekre, amikkel meg kell küzdeniük, ha el akarják érni kitűzött céljaikat.
Azonban nemcsak a fiataloknak érdemes felhívniuk mások figyelmét a fiatalok helyzetére, az előttük álló feladatokra, és a rájuk váró nehézségekre, hanem a fiataloknak is tisztában kell lenni a lehetőségeikkel, jogaikkal és feladataikkal is.
„Nemcsak a húszéveseké a világ”, és ezt a fiatalság életkorának meghatározásával kapcsolatos nehézségek is kifejezik. A tanulás időszaka egyre hosszabb, és ezért egyre később állnak munkába a fiatalok.
Ma jogilag a 18 éves kort tekintjük a felnőtté válás évének. Ez azonban egyre kevésbé van így. Hisz 18 éves korban fejezik be a fiatalok a középfokú tanulmányaikat, és kezdik el főiskolai, egyetemi tanulást. Márpedig egy életvitelszerűen tanuló fiatalt, akit a szülei tartanak el, nem feltétlenül célszerű felnőttként kezelni. Már persze akkor, ha a felnőttségen a saját magunkról, illetve a családunkról való gondoskodást értjük.
Ez nem egyedi gondolat, hisz már komoly kutatásokban is felvetődött, hogy 18 helyett a 24 éves kort kellene inkább tekinteni a felnőtté válás kezdetének. Az egyetemre járók ekkorra fejezik be felsőfokú tanulmányaikat. Ekkor állnak tömegesen munkába, ekkor jelennek meg a munkaerőpiacon felsőfokú végzettséggel rendelkező diplomás szakemberekként.
Mivel felsőfokú tanulmányaik miatt egyre többet tanulnak a fiatalok, ezért életük egyéb meghatározó eseményei is későbbre tolódnak. Később házasodnak, és gyereket is később vállalnak. Ezért a felnőttséggel járó szerepek, feladatok és kötelezettségek a fiatalok többségének életében jóval később a 18 éves kor után jelennek meg.
Mivel később válunk igazán felnőtté, és később töltjük be a felnőtt korral járó szerepeket, ezért a fiatal kor meghatározása is egyre fentebb tolódik. Sőt valójában nem is a korral jár együtt, hanem inkább a gondolkodással és a szemléletmóddal. Általánosságban mondhatjuk azt, hogy ma már 40 éves kor alatt fiatalként tekinthetünk magunkra.
Talán nem véletlen ez az életkor abból a szempontból sem, ahogy megjelennek életünkben a mozgásszervi betegségek. Hisz valójában 40 éves kor felett jelennek meg egyre nagyobb gyakorisággal a kisebb-nagyobb térd, derék, hát, nyak és vállpanaszok.
Az elhasználódással járó ízületi problémák már a negyvenes éveiket taposóknak is kisebb-nagyobb gondokat okoznak. 50 éves kor felett pedig már a meszesedéssel, a gerinccel kapcsolatos és egyéb panaszok is egyre gyakrabban keserítik meg az életünket.
A fiatalok világnapján nem véletlen ezért a felhívni a figyelmet az egészségünk fontosságára. Addig kell ugyanis megvédeni az egészségünket, amíg van. Márpedig fiatal korban vagyunk a legegészségesebbek, és ekkor van a legnagyobb esélyünk minél tovább megőrizni az egészségünket egészséges életmóddal.
A fiatal korban rögzülő életmódbeli szokások, az egészséges étrenddel és a mozgással kapcsolatos hozzáállásunk alapvető módon meghatározza azt, hogy később milyen lesz az egészségünk, és mennyit teszünk bele az egészségzsákunkba, miközben folyton ki is veszünk belőle.
Egészségünk, az egészséges életmódra való odafigyelés nemcsak a fiatalok világnapján, hanem az év minden egyes napján fontos
Az egészséges életmódba ugyanis nemcsak a szűrővizsgálatokon való megjelenés, hanem étrendünk, mozgással kapcsolatos hozzáállásunk és a minket érő stresszes helyzetekre adott válaszaink is beletartoznak. Hisz ezek vannak a legnagyobb hatással egészségünk állapotára és immunrendszerünk erősségére.
Márpedig ahogy egyénként hozzáállunk az egészséges életmóddal kapcsolatos lehetőségeinkhez, úgy fognak bennünket társadalmilag is érinteni az egészségünkkel kapcsolatos feladataink és nehézségeink. Az egészséges életmódot folytató, egészséges étrendet fogyasztó, rendszeresen mozgó és a stresszt rendszeres mozgással és személyre szabott stresszkezelő technikákkal csökkentő és megoldó fiatalok közössége egészségesebb társadalmat is eredményez majd nemcsak Magyarországon, hanem Európában és más földrészeken is. Márpedig alapvetően az egészségesebb társadalom és az erre való nevelés és figyelemfelhívás az egyik legfontosabb célja az 1999 óta megtartott fialok világnapjának.
Az egészségesebb életmódra való figyelemfelhívásban persze nemcsak a fiataloknak, hanem a szülőknek, oktatóknak és a fiatalokkal kapcsolatba kerülő minden felnőttnek is fontos szerepe van. Ezért a fiatalok világnapján nemcsak a fiatalok hívják fel a társadalom figyelmét az őket érintő legfontosabb kérdésekre, hanem a felnőtt társadalom is hangsúlyozza az egészséges életmód fontosságát és jelentőségét. Mert az egészséget addig kell megőrizni, amíg van. Nemcsak a fiatalok világnapján, hanem az év minden egyes napján.