A „dohányzás káros az egészségére”. Ezt mindenki tudja. A cigarettát vásárlóknak pedig a cigarettás dobozon is felhívják a figyelmét az akár halált is hozó káros hatásokra. Mégis rengetegen dohányoznak. Miért gyújtanak rá a dohányzók, ha tudják, hogy ártanak az egészségüknek? Nehéz válaszolni erre a kérdésre.
Dohányzás káros az egészségére
Aki dohányzik, annak nemcsak a közérzete és a teljesítőképessége lesz érezhetően rosszabb, hanem még többféle betegség sokkal nagyobb arányú veszélyének is kiteszi magát.
- A Magyar Nemzeti Szívalapítvány adatai szerint, a legnagyobb arányban dohányzó középkorú férfiaknál a légzőszervi betegségek okozta halálozásoknak a kétharmadát, a rák okozta halálesetek közel felét, a szív és érrendszeri betegségek miatti halálozásoknak pedig a harmadát a dohányzás okozza.
- Akárhogy is nézzük, nem életbiztosítás tehát rágyújtani, mert minden elszívott szál cigarettával nő ezen betegségek kialakulásának a kockázata. Persze nem sokkal, csak egy kicsit. De viszont minden egyes újabb szál elszívásánál nagyobb lesz a veszély.
Nem kell tehát nagyon bizonygatni, hogy a dohányzás az alkoholfogyasztással együtt a legelterjedtebb szenvedélybetegség. És alighanem ezen a szenvedélyen van a hangsúly, amikor káros hatásai ellenére annyian rágyújtanak a cigarettára.
Nem lehetünk büszkék a dohányzásban betöltött szerepünkre. Ugyanis rendre a dobogósok között vagyunk az egy főre jutó cigarettafogyasztásban. Ez azt jelenti, hogy a dupláját szívjuk el a világátlagnak. Ezért bőven van oka és alapja a dohányzás okozta betegségek magas számának.
Dohányzás hatása a szív és érrendszeri betegségek alakulására
A dohányzóknál 2-4-szer nagyobb a veszélye a szív és érrendszeri betegségek közül a szívkoszorúér betegség valamint a sztrók, az agyvérzés, az agyinfarktus kialakulásának a nemdohányzókkal szemben. A passzív dohányosoknál is jelentősen, mintegy 25%-kal nagyobb ezeknek a betegségeknek a veszélye.
A stroke, az agyvérzés a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, mégpedig a szív és érrendszeri betegségek és a daganatos megbetegedések után. Az agyvérzés és agyinfarktus hátterében a legtöbbször az erek falának elmeszesedése áll. Az pedig köztudott, hogy a cigarettafüstben található méreganyagok károsítják az erek falát. Rontják a vérkeringést is, és ezzel pedig növelik a vérnyomást.
Az érfalak rugalmasságának csökkenésével az érszűkület is megjelenhet, elsősorban az alsó végtagban.
Szakemberek felmérése szerint az agyvérzés és agyinfarktus bekövetkezésének 10-15%-áért a dohányzás tehető felelőssé. A dohányzás abbahagyása után azonban a stroke bekövetkezésének valószínűsége fokozatosan csökken.
- A megoldás ezért adja magát.
- Minél hamarabb abbahagyja a dohányzást, annál hamarabb és annál teljesebb mértékben fordíthatók vissza szervezetében a dohányzás káros hatásai.
Szakemberek több évtizedes tapasztalata szerint ha a 35 éves kor betöltéséig leszokik a dohányzásról, akkor a szív és érrendszeri betegségek bekövetkezésének a veszélye nem lesz nagyobb annál, mintha nem is dohányzott volna. Már ezért is érdemes lehet abbahagyni minél hamarabb a dohányzást, és letenni a cigit.
Dohányzás és a légzőszervi betegségek
A dohányfüst legkárosabb összetevője a nikotin, amely a vér oxigéntartalmának csökkentésével a szív munkájának hatékonyságát és az erek rugalmasságát is csökkenti.
- Emellett azonban legnagyobb károkat a légzőszervekben, légutakban okozza.
10 év alatt egy átlagos dohányos tüdejébe az elszívott cigarettákból 1 kg kátrány is bejuthat. Ennek a kátránynak a 70%-a pedig le is rakódik a tüdőben.
- Ennek pedig nemcsak rákkeltő hatása, hanem a légutakat károsító hatása is közismert.
- Éppen ezért szeretné Ön is minél hamarabb letenni a cigit?