A Magyarországon dohányzó férfiak számáról természetesen nem lehet pontos adatokat tudni. Azt azonban a statisztikákból tudjuk, hogy körülbelül 1,3 millió férfi dohányozhat hazánkban. Ez a szám kifejezetten magas.
Milyen káros hatása van a dohányzásnak a férfiakra?
Szerencsére érezhetően csökken a dohányzók száma az utóbbi évtizedben. Azonban nem eléggé, mert a dohányzás köztudottan nagy kockázati tényezőt jelent számos betegség, különösen a szív és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek és a légzőszervi betegségek kialakulásában.
- A cigarettázás káros hatása, hogy sokkal nagyobb a veszély ezen betegségek valamelyikének a bekövetkezése, mint a nemdohányzók esetében.
Dohányzó férfiak legfőbb kockázati tényezői
A dohányzásnak mérhető hatása van a nemzőképesség alakulására. Az ondósejteket károsítja minden elszívott cigaretta. A dohányzó férfiaknál a spermiumok száma csökken, és a spermiumok életképessége is alacsonyabb. Súlyosabb esetben akár még impotenciát is okozhat a dohányzás.
Felmérések szerint a meddőnek bizonyuló házaspárok 15-17%-a a dohányzás miatt nem képes a gyereknemzésre.
A dohányzás kockázati tényezői férfiakra és nőkre is
A dohányzás és a dohányfüst alapvetően nem válogat a férfiak és a nők között. Mindenkinek az egészségét károsítja.
Érszűkület a lábon a sejtek elégtelen tápanyag és oxigén ellátásához vezet
Kifejezetten veszélyes, mert 2-4 szeresére is növeli a szívkoszorúér betegség, a szívinfarktus, valamint az agyvérzés és az agyinfarktus kialakulásának a veszélyét. A szív és érrendszeri betegségek közül növeli a dohányzás az érszűkület kialakulásának kockázatát.
Ez különösen az alsó végtagon okoz komoly problémát. Az alsó végtag amputálásának is jóval nagyobb a veszélye a dohányosok között. Általános még a hidegebb ujjak érzékelése. Ez pedig a dohányzás miatti rosszabb vérellátásnak a következménye.
A dohányzás talán legnagyobb kockázati tényezője a tüdőrák kialakulásának veszélye. Nem véletlenül az ettől szenvedők 90-95%-a dohányzik. Hazánkban évente 8 ezren halnak meg tüdőrákban. Jóval nagyobb emellett még a gége, nyelőcső és szájüregi rák kialakulásának veszélye is, valamint a hasnyálmirigy és gyomordaganat kialakulásának a kockázata.
Az egyéb tüdő és légúti betegségek közül az asztma és tüdőtágulás fordul elő jóval nagyobb arányban a dohányosok között. A dohányfüstban lévő nikotin nagymértékben felelős a légutak krónikus megbetegedéséért.