A TSH, a pajzsmirigy (Thyroidea) Stimuláló Hormon, amit az agyalapi mirigy termel. Ez a TSH hormon szabályozza a pajzsmirigy működését, és ezáltal a pajzsmirigy által termelt T3 (trijód tironin) és T4 (tiroxin, tetrajód tironin) pajzsmirigyhormonok termelődését is szabályozza. A T4 pajzsmirigyhormon egy olyan előhormon a szervezetben, ami T3 Trijód Tironin hormonná alakul át.
Alacsony TSH szintet általában a pajzsmirigy túlműködése okoz. Pajzsmirigy túlműködésekor felgyorsul az anyagcsere. A szervezetbe jutó tápanyag gyorsan áthalad a tápcsatornán, és ennek hatására veszít súlyából a pajzsmirigy túlműködéstől szenvedő.
Alacsony a TSH értéke a terhesség idején is. Emellett pedig több vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedésekor is alacsony lehet a TSH szintje.
Magas TSH értéket általában a pajzsmirigy alulműködése okoz. Alulműködő pajzsmirigynél az anyagcsere lelassul, és ezzel együtt a bevitt kalóriák elégetése is lassul. Ahelyett, hogy a bevitt zsírok és szénhidrátok energiává alakulnának és elégetődnének, lerakódnak az energiaraktárakban. Ez pedig plusz kilók lerakódásához, elhízáshoz vezet.
Hízás kiváltó oka lehet
A hízásnak, a túlsúly kialakulásának több kiváltó oka lehet.
Több tápanyag jut a szervezetbe, mint amennyi elhasználódik
Az egyik leggyakoribb kiváltó ok az, amikor több tápanyagot visz be a szervezetbe, mint amennyit elhasznál, eléget a szervezet. Ennek is több oka lehet.
Egészségtelen táplálkozás
Az egyik oka a hízásnak az egészségtelen táplálkozás. Ilyenkor a szöveteket építő fehérjék bevitelével szemben megemelkedik a sok kalóriát tartalmazó szénhidrátok és zsírok, ezek közül is elsősorban a telített zsírok fogyasztása.
Vagy pedig már eleve magas a zsírok és kalóriadús szénhidrátok aránya az étrendben, és ez jelentkezik a plusz kilók lerakódásában. Például az életkor növekedésével, amikor az évek számának növelésével eleve lassul a sejtek anyagcseréje, és ezt az anyagcsere lassulást nem követi az elfogyasztott szénhidrátok és zsírok fogyasztásának csökkenése a testsúly megőrzéséhez.
Kevés mozgás
A mozgásszegény, ülő életmód is gyakori oka az elhízásnak. A mozgás nemcsak az izmokat és ízületeket tartja karban, hanem segít a vérkeringés javításában, és az anyagcsere gyorsításában, a bevitt kalóriák elégetésében is.
Márpedig, ha keveset mozog, akkor nem égetődnek el a bevitt kalóriák, hanem lerakódnak az energiaraktárakban.
Hormonháztartás zavara
Az egészségtelen étrend és mozgás hiánya mellett elhízást okozhat még a mellékvese, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy hormontermelésének zavara is. Ezek a hormonok szabályozzák többek között az anyagcserét is.
A pajzsmirigy alulműködésének egyik fő következménye az anyagcsere lelassulása, a bevitt kalóriák elégetésének lassulása. Ez pedig hízáshoz, az energia energiaraktárakban való elraktározásához, a plusz kilók felszedéséhez vezethet.
Természetesen a pajzsmirigy mellett a mellékvese és a hasnyálmirigy által termelt hormonok is hatással vannak, és szabályozzák az anyagcserét. Emellett pedig az elfogyasztott szénhidrátok, zsírok mellett a fehérjék is befolyásolják a testsúly alakulását. Azonban a pajzsmirigy alulműködése, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelődésének csökkenésével lassítja az anyagcserét. Ez pedig elhízást okoz, illetve okozhat az anyagcserére és a testsúly alakulására ható többi tényezővel együtt.
Pajzsmirigy alulműködésnél a szükségesnél kevesebb pajzsmirigyhormon termelődik
Minél súlyosabb a pajzsmirigy alulműködése, minél kevesebb T3 és T4 pajzsmirigyhormon termelődik, annál nagyobb mértékű az elhízás.
A pajzsmirigy működését szabályozó TSH felől megközelítve pedig minél magasabb a TSH szintje, annál nagyobb mértékű lehet az elhízás.
Hogyan történhet a hízás megszüntetése?
Az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének helyreállítása, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelésének ösztönzése segít az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének visszaállításában, és ennek következtében pedig az elhízás utáni testsúly csökkentésében is.
A testsúly csökkentése természetesen az étrend jelentős mértékű átalakításával és a rendszeres mozgással együtt jár.
Az étrend átalakításakor nemcsak a fehérjebevitelt érdemes növelni a kalóriadús szénhidrátok, cukor, cukrozott italok, üdítők, édességek csökkentésével, hanem zsírok fogyasztását is érdemes mérsékelni.
Különösen a telített zsírok fogyasztását kell csökkenteni a telítetlen omega-3 zsírsavak bevitelének növelésével szemben. Kiemelkedő fontossága van a telített zsírok fogyasztása csökkentésének akkor, ha magas a vérzsírszint, és csökkenteni kell a koleszterinszintet is.
Fontos még az emésztést segítő rostot tartalmazó zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növelése is. A zöldségek és gyümölcsök nemcsak az emésztést megkönnyítő és székrekedést megelőző növényi rostokat tartalmaznak, hanem sok értékes, az immunrendszert erősítő vitamint, tápanyagot és nyomelemet.
Pajzsmirigy alulműködésnél azonban fontos a jódfelszívódás hatékonyságának növelése is. Ezért, ha az alulműködést a jódhiány okozza, akkor például tengeri halak, tejtermékek, tojás és hüvelyes zöldségek fogyasztásával növelni kell a jódbevitelt a szervezetbe.
Ezzel együtt pedig kerülni kell azoknak a zöldségeknek a nyersen való fogyasztását, amelyek goitrogén tartalmuk miatt akadályozzák a jód felszívódását. Vagyis a keresztesvirágúak közé tartozó káposztafélék, karfiol, karalábé, kelbimbó, valamint a spenót, a különféle retkek és a szója fogyasztását nyersen mellőzni kell. Jól megfőzve, párolva azonban már ezek a zöldségek is fogyaszthatók, mert így már nem akadályozzák a jód felszívódását.