Mi hajlamosít leginkább a II-es típusú cukorbetegségre: az életkor vagy az életmód, esetleg a genetikai örökség? Egyes statisztikák szerint Európában Magyarországon él a legtöbb elhízott ember. Rengeteget beszélünk róla, de nem beszélhetünk, írhatunk erről elégszer.
Sajnos nincs sok változás, egyre több a cukorbeteg nálunk is. Pedig az elhanyagolt cukorbaj 10-12 évvel is csökkentheti a várható élettartamot. Statisztikák szerint több százezer azoknak a száma, akik nem tudják magukról, hogy cukorbetegek. Pedig drámai szövődményekkel kell szembenézni egy elhanyagolt betegség esetén.
A cukorbetegség időben történő felismerése akár 10-12 évvel is meghosszabbíthatja másfél millió ember életét. Lehetséges, hogy az Önét is?
Nem egyszer hallom: „Nem volt semmi baja, évek, évtizedek óta nem járt orvosnál, mégis meghalt egyik percről a másikra!” Lehet, hogy nagy bajt okozott magának azzal, hogy nem ment el a szűrésekre sem. Talán megmenthető lett volna, ha felismerik egy betegség előjeleit, és még néhány évet élhetett volna a családja körében. Néhány plusz évért esetleg csak néhány szűrővizsgálat lett volna az ár.
Világszerte, így Magyarországon is több százezren nem tudják magukról, hogy cukorbetegek.
Közel ötszáz ezer cukorbeteg ember nem tud a betegségéről
Pedig ekkor még igen óvatosan becsültünk.
Hazánkban mintegy 700-750 ezerre tehető a felismert cukorbetegek száma. A Magyar Diabétesz Társaság 2 évvel ezelőtt országos szűrést indított el, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy körülbelül 7% az ismert cukorbetegek számaránya. Ezeknek az eseteknek nagyjából a 90%-a az ún. II-es típusú (felnőtt korban kialakuló) cukorbetegség. De amerikai adatokból már régóta tudható, hogy minden felismert cukorbetegre egy fel nem ismert cukorbeteg jut, tehát körülbelül ugyanannyi fel nem ismert, prediabéteszes, a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő cukorbeteggel kell számolni, mint amennyi az ismert cukorbeteg. Ez óriási szám, ma Magyarországon másfél millió embernek van valamilyen cukor-anyagcsere zavara.
Nem tudja magáról, hogy cukorbeteg, de sejti?
Mit tehet az, aki nem tudja magáról, hogy cukorbeteg? Ha valaki sejti, hogy a családjában korábban előfordult esetek alapján esélyes lehet a cukorbetegsége, akkor menjen el, és vizsgáltassa ki magát. Egyébként ez bármilyen más betegség esetében így van. Ha valaki úgy gondolja, hogy családi terheltség miatt – szülők, nagyszülők, testvérek között több a cukorbeteg – ne késlekedjen. Keresse fel orvosát, mert a II-es típusú cukorbetegségnek erős genetikai háttere van, erősebb, mint az egyes típusú diabétesz esetében. Tehát ha valahol a családban halmozottan fordul elő cukorbetegség, vagy ha valamilyen gyanús tünet, panasz fordul elő, azonnali orvosi konzultációra, és vizsgálatokra van szükség.
Azt gondolhatnánk, hogy a II-es típusú cukorbetegség vagy az életkorral vagy az életmóddal köthető össze. A genetikától eltekintve a környezeti tényezők közül a legsúlyosabb az elhízás. Az elhízáshoz az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vezet. Akár már heti háromszor fél óra séta is több a semminél, vagy egy liftezés helyett 3 emelet megmászása. A helyes étkezés pedig külön cikket érdemel.
Mik lehetnek a cukorbetegség szövődményei?
De beszéljünk a szövődményekről, a gyanús tünetekről. A diabétesznek az egyik leggyakoribb szövődménye a lábat érinti.
Sebes láb
Nemzetközi statisztikai adatok szerint a diabéteszesek 10-15%-ának legalább egyszer életében sebes lesz a lába. Ez hatalmas szám. Ha végiggondoljuk, ez 100.000 ember ma Magyarországon, akiknek esetleg már most seb van a lábán, vagy számíthat arra, hogy hamarosan az lesz. Ezeket nagyon jó lenne kiszűrni, és úgy ellátni, hogy egyébként ne jussanak el az amputációig. Ma Magyarországon a diabétesz szövődményeként – és ez félelmetes szám – évente 2.400 lábat vágnak le, azaz naponta 7-et. Naponta 7 végtag vész el azért, mert nem figyeltek eléggé oda a diabéteszre.
Ha valakinek a lábán van egy seb, ami nehezen gyógyul, vagy nem gyógyul be, akkor ez a jele lehet annak, hogy az illetőnek fel nem ismert cukorbaja van. Emellett nagyon sok egyéb jel is van, amely a diabéteszre utalhat. A diabéteszt például a szemész szakorvos is vélelmezheti a szemfenék diabéteszes elváltozásai alapján. A cukorbetegség jele lehet, ha betegnek furcsán zsibbad a lába. Ez már a neuropátiának az első jele: a cukorbetegség miatt érzészavar alakul ki a lábon, érzéketlenné válik a láb, és ennek lesznek következményei. Egyrészt ha egy kicsi seb kialakul, a beteg nem veszi észre, úgy gondolja, hogy nem számít, mert nem fáj. Az érzéketlenség következtében például bőrkeményedések alakulnak ki a lábon. Tehát ha egy cukorbeteg-gyanús ember, aki észreveszi a lábán, hogy egyre több bőrkeményedés van a lábán, menjen el egy szűrésre, és a legfontosabb, hogy fordítson kiemelt figyelmet a láb higiéniájára, a bőrkeményedések eltávolítására illetve felpuhítására, és akkor már tett valamit az egészségéért.
A cukorbetegséggel összefüggő lábérzéketlenségnek (neuropátia) egyéb jelei is vannak a lábzsibbadáson kívül. A fájdalom hiánya nagyon súlyos szövődményhez vezethet. Elképzelhető, hogy az ember belelép valamibe, amit nem vesz észre, nem fáj neki, és már csak a kialakult fekély stádiumában megy el az orvoshoz. Ezt az állapotot már sokkal nehezebb kezelni. Ami ennél még súlyosabb, és amire még jobban oda kell figyelni, hogy ilyen diabéteszes polineuropátiás jel már a diabétesz elő-állapotában is lehetséges, amikor a betegnek még fogalma sincs arról, hogy ő cukorbeteg. Ennek egyik része az akaratlagos beidegződés károsodását jelenti. Ez járhat zsibbadással, fájdalommal, a hő iránti érzéketlenséggel. Egy példa. Maratoni futóknál, ha egy diabéteszes beteg fut, nem veszi észre, hogy a cipő nyomja a lábát, és mire a 42 kilométeres távot lefutotta, a bőre úgy jött le, mint ha egy almának a héját hámoznánk le. Ilyen létezik, leírtak ilyen eseteket.
Az érszűkület is lehet a cukorbetegség szövődménye
Másik nagy probléma, hogy az érszűkületet nagyon gyakran nem veszik észre. Ez egy érdekes szövődmény, cukorbetegséggel és a nélkül is létezik érszűkület, és a cukorbetegség egyik mellékága az, amikor a nagy erek is beszűkülnek nemcsak a mikro erek, amelyekről egyértelműen tudjuk, hogy a cukorbetegség része, és pontosan az érzészavar miatt a betegeknek egy jelentős része nem veszi észre, hogy érszűkülete van, mert nem fáj. Ezért nem megy el érsebészetre, nem tágítják ki az eret.
Olyannyira, hogy Magyarországon gyakorlatilag a láblevágások előtt nem történt érrekonstrukció az esetek nagy részében, mert mire a beteg felismeri, addigra már olyan szeptikus (vérmérgezéses) szövődményei vannak, hogy már nem is lehet elvégezni ezeket az egyébként lábmentő műtéteket.
Ez azért van, mert az érszűkülettől nem kap elegendő vért a láb? Ez egy komplex kérdés. A diabétesz jelen van. Nem érzi a beteg a lábát a neuropátia miatt, nem veszi észre, hogy a cukorbetegség mellett szépen fokozatosan kialakult még egy betegség, az érszűkület, ami összefüggésben van a cukorbetegséggel. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a cukorbetegség következménye, de összefüggésben van vele. Ha ez az ember egészséges lenne, és nem lenne neuropátiája, akkor már rég szaladt volna az orvosához, hogy baj van, mert annyira fáj a lába. De a cukorbetegség miatt nem érzi ezt a jellegzetes fájdalmat, és nem ismeri fel az érszűkületet. Egy felmérés alapján az mondható, hogy nagyon sok érsebészeti helyreállító műtét marad el azért, mert nem ismerik fel a fájdalom hiánya miatt a szükségességét.
Az igaz, hogy Magyarországon jóval több lábamputáció történik, mint más országokban Európában? Tanulmány alapján mondható, hogy Magyarországon háromszor akkora esélye van egy diabéteszesnek, hogy elveszti a lábát, mint Európában, és 9-szer akkora esélye van, mint Olaszországban, mert ott megszervezték a szűrést, és odafigyelnek rá.
Inkább háromszor menjen el feleslegesen az orvosához, bármi furcsát tapasztal, mint egyszer késő legyen már!
A cikk a Klubrádióban 2016. június 15-én elhangzott Nagy generáció című műsor beszélgetés felhasználásával készült.