Nincs védettségünk a szorongás ellen. Ha váratlanul valamilyen nehéz helyzettel kerül szembe, akkor mindenkinek szaporábban kezd el verni a szíve. Azonnal dolgozni kezdenek az ösztöneink, és vészhelyzetben ösztönösen az „üss vagy fuss” választás közül választunk. A veszély elmúltával viszont minden visszatér a megszokott kerékvágásba.
Bárkivel előfordul, hogy időnként aggódik vagy szorong valami miatt. Ha viszont az aggodalmaskodás állandósul, akkor a szorongás ellen már tenni kell valamit. Itt is megnézheti, hogy mit tehet ilyenkor. Érdemes többet megtudnia.
Kis mértékű pozitív értelemben vett stressz még jót is tesz, mert segít abban, hogy jobban koncentráljon a feladatára, és segít a jobb teljesítményben akár a munkáról, akár a tanulásról vagy bármilyen más tevékenységről van szó. Bármilyen elénk tornyosuló nehézség vagy kihívás hatására adrenalin pumpálódik a vérbe, és ez felpörget bennünket.
Egy lelkesítő kihívás vagy egy elénk tornyosuló akadály másként hat ránk. Ha lelkesedünk valamiért, akkor hihetetlen energiákat vagyunk képesek mozgósítani. Ilyenkor élesebbé válunk, és akár „hegyeket is képesek vagyunk megmozgatni. Egy kihívás ösztönzőleg hat ránk, és segít legyűrni az elénk tornyosuló akadályokat is.
Ha viszont egy legyűrhetetlennek tűnő akadály tornyosul előttünk, akkor egészen másként viselkedünk. Ilyenkor bizony lép életbe az „üss vagy fuss” mechanizmusa, vagyis vagy megküzdünk a feladattal vagy pedig menekülőre fogjuk a dolgot, ha úgy ítéljük meg, hogy túlságosan egyenlőtlen vagy pedig kilátástalan és értelmetlen a küzdelem. Ma már persze nem a létünkért kell felvennünk a harcot, de ugyanez a mechanizmus játszódik le bármilyen megoldandó, nagy erőfeszítést igénylő nehézségünknél, feladatunknál. Ezek természetes reakciók ilyen helyzetben.
Ha viszont bármiféle ok nélkül aggodalmaskodik vagy szorong, akkor ez már nem segíti a tevékenységében. Azt is megfigyelhető, hogy a szorongás a nőknél gyakrabban előfordul, mint a férfiaknál. A nők között kétszer, háromszor gyakoribbak a szorongásos tünetek.
Aki persze aggodalmaskodásra hajlamos, az minden élethelyzetben találhat magának valamilyen valós vagy akár vélt okot, hogy aggodalmaskodhasson. Gondoljon csak bele, hogy a kisebbrendűségi érzéssel vagy kishitűséggel küzdők állandóan megkérdőjelezik magukban saját alkalmasságukat, és tépelődnek azon, hogy vajon alkalmas vagyok-e erre a feladatra, amit éppen most osztottak ki nekem a munkahelyemen? Vagy pedig a magánéleti kapcsolatokban vajon megérdemlem-e a másikat, vagyis elég jó vagyok-e neki?
De ha hajlama van rá, akkor ugyanígy lehet aggodalmaskodni azon, hogy vajon elég biztos-e az állásom, a megélhetésem, vajon tudom-e időben fizetni a számláimat, vajon időben odaérek-e a megbeszélt találkozóra, vajon kész leszek-e határidőre a rám bízott feladattal? És ezt a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni.
Ez pedig még csak a valós élethelyzetekkel kapcsolatos aggodalmaskodási lehetőségek. Sok hipochonder aggodalmaskodik állandóan az egészségi állapota miatt. A legkisebb jelentkező tünetre súlyos panaszokat vizionálnak, és azonnal beindul a képzelődésük, mindenféle lehetséges rosszabbnál-rosszabb kimenetel felé.
A szorongás szempontjából nincsenek kedvező helyzetben azok sem, akik túl borúsan gondolkodnak, és feketében látják a világot maguk körül.
Aki szorongásra hajlamos, az képes a bolhából is elefántot csinálni. A legjelentéktelenebb dolgokból is irracionális félelmeket vizionál lelki szemei előtt. Ez a bizonytalan érzelmi állapot bizony nem segíti őt, mert pszichoszomatikus tüneteivel idővel még konkrét testi panaszokat is okozhat magának.
A zaklatott, ingerlékeny érzelmi állapot testi tünetekkel is jár. A felgyorsult szívverés szaporább légzéssel, szédüléssel, verejtékezéssel jár együtt.
Mik lehetnek a szorongás okai? Miért alakul ki a szorongásos betegség?
-
Mitől szorong?
Különféle súlyos betegségek, például a daganatos betegségek vagy akár a szív és érrendszeri betegségek, amelyekben túl sokan szenvednek félelmeket kelthetnek, és szorongásos tünetek kialakulásához vezethetnek.
- A stresszes élet sem kedvez a nyugodt, kiegyensúlyozott életvitelnek, és a túlhajszolt élettempó valós vagy vélt félelmek, aggodalmak kialakulásához vezethetnek.
- A túlságosan befelé forduló introvertált emberek túl sokat foglalkoznak foglalkoznak magukkal, és mivel kínosan kerülik a társaságot, ezért előszeretettel vannak egyedül, ami egy önértékelési zavarban szenvedő, önmagával állandóan elégedetlen személyiségjegyekkel párosulva igencsak hajlamossá tesz a szorongásra.
- A rossz párkapcsolatban élők illetve a bizonytalan munkahelyi körülmények között dolgozók is hajlamosabbak az átlagosnál nagyobb mértékű szorongásra.
- Az örökletes tényezőknek is szerepük van a szorongás kialakulásában, mert veszélyeztetettebbek azok, akiknek a szülei is szorongástól szenvednek.
Milyen tünetek utalnak a szorongásos betegségre?
A szorongásnak jól körülhatárolható lelki és testi tünetei vannak:
- Nem meglepő módon a szorongó embernek sorjáznak a borongós gondolatai.
- Ezzel együtt jár az állandóan a legrosszabb lehetőségre való gondolás, és az annak bekövetkeztétől való állandó félelem.
- Mivel másra sem tud gondolni, ezért az éppen aktuális teendőiről elterelődik a figyelme.
- Nem tud koncentrálni, a feladatára összpontosítani.
- A zaklatottság és a feszült idegállapot heves szívdobogásban és a szaporább, kapkodó légzésben is megmutatkozik.
- Ennek a zaklatott lelkiállapotnak a fizikai tünete az izzadó tenyér, a verejtékezés.
- Az izomfeszülést sem kell különösebben ecsetelni.
- A zaklatott, szorongó ember lassabban mozog. Határozatlan, erőtlen mozdulatai vannak.
- Ezzel szemben pihenéskor, például amikor ül, akkor nem tud nyugton maradni, és izeg-mozog, illetve felpattan, és elkezd járkálni, ahelyett, hogy nyugton maradna és pihenne.
- A zaklatottságból következik az is, hogy meglehetősen rossz alvó, és az álmatlanság mindenféle formája gyakran előfordul a szorongásra hajlamos embernél. Nehezen tud elaludni, viszont ezzel együtt is gyakran felriad, ami után sokáig nem tud visszaaludni.
- Rendszertelenül, nehézkesen ébred, és akkor sem pihenten, hisz az állandó szorongása miatt az alvása sem nyugodt és pihentető.
- Emellett még olyan testi tünetek is jelentkezhetnek, mint a hasmenés, hányinger, hányás és a fejfájás, szédülés.
- A szorongó ember általában irtózik a tömegtől, ezért kerüli a tömeget, nem meg zsúfolt helyre. Inkább be sem megy oda, ahol sokan vannak. Ez nemcsak társas kapcsolatai kialakításának és ápolásának árt, hanem például komolyan akadályozza még hivatalos ügyeinek az elintézésében is.
- A bezártságot sem szereti, ezért kis helyen sem tud meglenni szorongás nélkül.
- Sokszor előfordul az, hogy fél a magasságtól, mert tériszonya van.
Ezek a lelki és testi tünetek nemcsak megnehezítik vagy akár el is lehetetlenítik a szorongásra hajlamos ember életét, hanem még fizikailag is legyengítik. Szétszórtsága, koncentráló képességének hiányossága miatt nemcsak a feladataira nem tud igazán összpontosítani, hanem pihenni sem tud nyugodtan, zavartalanul, ezért regenerálódni sem tud igazán.
Hogyan kezelhető a szorongás?
A szorongástól nemcsak mentális állapotának javítása érdekében érdemes megszabadulni, hanem azért is, mert a szorongó emberek bizonyítottan nagyobb valószínűséggel kapnak el mindenféle betegséget, és ezekből a betegségekből a gyógyulásuk is nehezebb. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a szorongó embereknek az immunrendszerük is kevésbé képes megvédeni az egészségüket.
A szorongó emberrel való beszélgetés alapján a diagnózis felállítása a pszichiáter szakorvos feladata. Ez alapján pszichoterápiás és gyógyszeres kezelés is lehetséges a tünetek csökkentésére. A nyugati orvoslás hívei előszeretettel használják a tünetek azonnali kezelésére és csökkentésére a különféle gyógyszereket.
Természetesen sokszor valóban szükség van ezeknek a használatára, de nem árt tisztában lenni a gyógyításban használt gyógyszerek általában igencsak hosszadalmas mellékhatásaival is, és kellő körültekintéssel használni ezeket a tünetek kezelésére. Ennek az a legfőbb indoka, hogy ezek a gyógyszerek számos mellékhatásuk mellett nem a szorongást kiváltó okokat szüntetik meg, hanem a jelentkező tüneteket szüntetik meg kisebb-nagyobb sikerrel. A tünetek megszüntetése mellett ilyenkor a tüneteket kiváltó okok még továbbra is változatlanul fennállnak, és ezért csak idő kérdése, hogy változatlan életvitel mellett mikor újulnak ki újra a gyógyszerekkel lecsillapított tünetek.
A gyógyszerek sokféle nem kívánatos mellékhatása, és a kiváltó okok feltáratlansága miatt is érdemes nem megelégedni csakis kizárólag a gyógyszeres kezeléssel. Jó tisztában lenni azzal, hogy az antidepresszánsok szedése még nem oldja meg a szorongása kialakulásához vezető okokat.
Emellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a kezelőorvosa előre nem tudja megmondani Önnek, hogy a többféle gyógyszer közül Önnél melyik és milyen dózisban fog jó választás lenni.
Ezért nincs más megoldás a gyógyszeres kezelésnél mint az, hogy az orvos felír egyet, és Ön pedig figyeli a gyógyszer szedése közbeni tapasztalatokat. Hatástalanság esetén pedig a következő alkalommal már másik gyógyszerrel fognak próbálkozni, illetve változtatják a gyógyszer adagját. Vagyis próbálkoznak, és igyekeznek eltalálni a megfelelő gyógyszer fajtáját és kívánatos adagját. Ez azért nem olyan tökéletes út a gyógyulás felé, és ekkor még a kiváltó okok megszüntetéséről az antidepresszánsok szedésénél nincs is szó.
Másrészt szerencsére nem mindig olyan súlyosak a tünetek, hogy pszichiáterre legyen szükség.
Egy pszichológus is sokat tud segíteni feltáró beszélgetéseivel, és egy tapasztalt természetgyógyász is. Ezek a szakemberek feltáró kérdéseikkel és élettapasztalatukkal rá tudják vezetni Önt szorongása okának felismerésére, és a problémája okának ismeretében már tapasztalatukra támaszkodva könnyebben tudnak olyan hasznos életvezetési tanácsokat adni, amelyekkel jóval nagyobb esélye van szorongásos tüneteinek az enyhítésére, sőt még panaszának a leküzdésére is.
Például a rendszeres mozgás nemcsak kellemesen elfárasztja, hanem még jó esélye van arra is, hogy jobban alszik, és könnyebben tud elaludni. Emellett a mozgás a stressz levezetéséhez is egy nagyon hatásos módszer lehet.
Ugyanígy a jelentős előrelépést érhet el azzal, hogy egészségesebben táplálkozik, és étrendjében csökkenti a cukor és a tejtermékek fogyasztását, és kevesebb kávét iszik. Ezzel párhuzamosan pedig növeli az emésztését segítő rostok bevitelét több gyümölcs és zöldség fogyasztásával. Ezzel nemcsak könnyebb lesz az emésztése, hanem sokkal kisebb lesz az esélye annak, hogy emésztőrendszeri problémák okozhassák a különféle panaszait.
Egy természetgyógyász az általa használt, mellékhatások nélküli módszerekkel, például a talpmasszázzsal, a fülakupunktúrával vagy különféle meditációs technikák megismertetésével olyan méregtelenítő és a stressz leküzdéséhez hasznos támogatást tud adni, amelyekkel már sokkal nagyobb esélye van szorongása leküzdésére.
Szeretné leküzdeni a szorongását?