Az állandó rohanás, az elvárásoknak való megfelelés, az időzavar, a határidők idegesítő szorítása nemcsak növeli, de időnként akár még az egekbe is képes pumpálni a vérnyomásunkat. A magas vérnyomással foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a fokozott stressz, az izgalom emeli a vérnyomást.
Azt is megállapítják a kutatók, hogy a munkánkkal kapcsolatos stresszes helyzetek kiemelten hatnak nemcsak lelki, hanem testi egészségünkre is. Nyilván a munka nemcsak a napi elfoglaltságot, hanem a megélhetés forrását, jövedelemszerzésünk lehetőségét is biztosítja. A munkahelyen kialakuló problémák, az elénk tornyosuló feladatok, különösen akkor, ha valamiért veszélyben érezzük a helyünket, fokozottan érintenek bennünket.
Egyetértenek azonban abban is a szakemberek, hogy a modern kor felgyorsult történései nem egyformán hatnak ránk.
Az egyiknek stressz, bosszúság, a másiknak egy újabb megoldandó feladat
Vannak közöttünk olyanok, akik az eléjük tornyosuló akadályok miatt állandóan bosszankodnak. Nekik nemcsak a vérnyomásukat emeli meg az állandósuló, kisebb-nagyobb mértékű bosszankodás, hanem még a kedélyüket, hangulatukat is zavarja.
Mások viszont az eléjük kerülő akadályokat nem problémának, hanem inkább megoldandó feladatoknak tekintik. Ezért a bosszankodás helyett máris azon kezdenek el gondolkodni, hogy mit is csinálhatnának ebben a helyzetben. Márpedig ilyenkor nem az aggódás, hanem a tenniakarás lesz úrrá az emberen. Ilyenkor nemcsak más színben látja a világot, hanem saját maga is máshogy viszonyul a történésekhez. Erre pedig a szervezete is másképp reagál.
Az állandó, hosszan tartó stressz lépésről-lépésre meríti le a tartalékait
Az nem kérdés tehát, hogy mindenképp érdemes csökkentenünk a minket érő stresszt. A hosszan tartó stressz ugyanis fokozatosan meríti le a szervezet tartalékait, és emellett még az immunrendszert is gyengíti.
- Ilyenkor érdemes egy kis szünetet tartani, és újra feltölteni a tartalékokat.
- Az azért fontos kérdés persze, hogy az állandó rohanásban, amikor nincs elég időnk végezni az előttünk álló feladatokkal, akkor hogyan tudunk egy kis időt szakítani magunknak a feltöltődésre, regenerálódásra?
Ha azonban az elénk kerülő akadályokat megoldandó feladatokként azonosítjuk, akkor máris sokkal kevesebb gondunk van a stressz csökkentésével. Hisz ami nincs, márpedig az élvezettel megoldandó feladatok esetén nincs stressz, csak egy újabb feladat, egy újabb lehetőség van, amiben újra bizonyítani tudjuk rátermettségünket, talpraesettségünket.
Márpedig ha nincs stressz, akkor nincs a stresszel probléma. Ilyenkor tehát nem kell a stresszel foglalkozni. Elég „csak” megoldani a feladatot, és már haladhatunk tovább.
Miért hat a stressz a vérnyomásra?
Ha az elénk tornyosuló tennivalók elborítanak bennünket, nemcsak egyre idegesebbek és ingerültebbek leszünk, hanem idővel a kedélyállapotunk is egyre rosszabb lesz. Ha a határidőkkel küszködő még ráadásul depresszióra is hajlamos, akkor elkezd szorongani is.
Ebben a helyzetben pedig a szorongás vagy a depresszió akár a duplájára is képes megnövelni a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ez egy újabb meggyőző bizonyíték arra, hogy a hangulatunk befolyással van az egészségi állapotunkra.
Azt természetesen nem jelenthetjük ki hogy az erekben futó vér áramlása és hangulatunk közütt valamilyen összefüggés lenne. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a szorongás és a depresszió hatással van a viselkedésünkre, az életmódunkra. Márpedig aki feszült, szorong, aggódik valamiért, az sokszor egyre halmozódó feszültségét valamilyen úton-módon igyekszik levezetni, kompenzálni. Ilyenkor szokott az megtörténni, hogy a stresszelő, szorongó ember például a túlzott evésbe vagy az alkoholfogyasztásba menekül. Az sem mellékes, hogy a dohányzó, ideges ember bizony többször gyújt rá, mint a kiegyensúlyozott.
Ha pedig ehhez még hozzáadjuk azt, hogy az állandó napi elfoglaltság, a rohanás közepette napközben sokunknak még bekapni sincs időnk néhány falatot, akkor még rosszabb a helyzet. Ilyenkor ugyanis a folyton rohanó ember akkor eszik, akkor iszik, amikor már van ideje rá. Ez pedig mikor jön el? Bizony ez a ráérős idő a legtöbbször este jön el. Ilyenkor aztán bepótolja az egész napi elmaradt evést. Ez pedig még tovább ront a helyzetén, mert nemcsak az idegességére, a kedélyállapotára nem jelent megoldást, hanem még a gyomrát is megfekszi az este elfogyasztott túl sok, vagy akár rengeteg étel és ital.
Azt pedig nem kell különösebben túlmagyarázni, hogy a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, az evés, az elhízás és a dohányzás a magas vérnyomás legfontosabb kockázati tényezői között található. Mind a három, kivétel nélkül.
Persze az sem jelent megnyugvást, ha Ön nem dohányzik, de egy fedél alatt él egy dohányossal. Ilyenkor ugyanis a levegőbe, és ezáltal a tüdejébe kerülő, és vérereibe bejutó füst nem megy át a cigaretta füstszűrőjén. Miért olyan nagy baj ez?
Azért mert a mellettünk dohányzó füstjének a passzív beszívása sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz nikotint, kátrányt és más veszélyes anyagokat.
Önnél az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás közül melyik jelent kockázati tényezőt?