A csontritkulás azért veszélyes, mert visszafordíthatatlan. Ha már elveszett a csonttömeg, akkor nagyon kis mértékben építhető vissza. Éppen ezért már gyerekkortól kezdve érdemes tennie azért, hogy idős korára ne fenyegesse túlzott mértékben a csonttörés veszélye. Ehhez pedig rendszeres testmozgásra és megfelelő táplálkozásra van szüksége.
A csont sűrűsége és tömege is csökken, a csont állománya lyukacsosabbá válik
A csont anyagcseréjének betegsége a csontritkulás, aminek során csökken a csont tömege. A csont szerkezete is átalakul, lyukacsosabbá válik. Csökken a csont sűrűsége, és a csont törékenyebb lesz. Hazánkban mintegy egymillió embert érint a csontritkulás, és ezeknek az embereknek a kétharmada nő. De miért is jelent nagy veszélyt a csont ritkulása?
Azért olyan veszélyes a csontállomány sűrűségének csökkenése, mert a csont jóval törékenyebbé válik. A csontritkulás következtében évente mintegy 80 ezer csonttörés következik be, aminek a jelentős részét el lehetne kerülni, ha a csontállomány sűrűsége nem csökkent volna le ilyen kritikusan alacsony szintre.
Azt szinte mindannyian tudjuk biológiai ismereteinkből, hogy a sejtekben és a szövetekben folyamatos anyagcsere folyamatok játszódnak le a tápanyagok, nyomelemek és vitaminok bevitelével és a salakanyagok elszállításával. Ugyanez az anyagcsere folyamat játszódik le a csontokban is.
A csontállomány folyamatosan épül és bomlik. A csont állományának közel 10%-a kicserélődik minden évben. Mindaddig nincs is gond, amíg a csontépülés meghaladja a csont leépülésének, ritkulásának az ütemét, illetve a két folyamat egyensúlyban van. Akkor kezdődnek a problémák, amikor a csontállomány ritkulásának üteme meghaladja az épülés ütemét.
A csontállomány összetétele nem változik érdemlegesen, de a szerkezete lyukacsosabbá válik. Elvékonyodnak a csontot alkotó lemezek, a csontállomány sűrűsége, tömege csökken. Ezért válik egyre törékenyebbé.
Miért olyan veszélyes a csontritkulás?
A csontritkulás legnagyobb veszélyét felfedezésének a drámaisága jelenti. Ugyanis a csontritkulásnak nincsenek előre látható jelei, csak töréskor derül ki.
A csontritkulás miatt bekövetkező csigolyatörések nyolcszorosára, a csípőtáji törések pedig hatszorosára növelik a halálozási kockázatot. Elgondolkodtató tény az is, hogy 5-ből egy combnyaktörést szenvedett sérült egy éven belül meghal.
Természetesen nem arról van szó, hogy a csont törésébe halnának bele ilyen sokan, hanem a műtétet követő szövődményekbe.
A cél tehát az lenne, hogy megelőzzük a csontállomány ritkulását. Ehhez viszont ismerni kellene a csontállomány sűrűségét. Ezért is lenne előnyös, ha 50 év felett minél többen vennének részt rendszeres időközönként csontsűrűség vizsgálaton.
A csontritkulásnál a 35 éves életkornak van meghatározó jelentősége. Ettől kezdve ugyanis szinte mindenkinek a szervezete több csontot bont le, mint amennyit épít. A csontritkulás veszélyének a kockázata tehát attól függ, hogy 35 éves korára mekkora csonttömeget épített fel, és a csonttömeget milyen gyorsan kezdi el veszíteni. Minél nagyobb csonttömeget épített ki valaki, annál kisebb a veszélye annak, hogy idős korára csonttömeg vesztése eljut az oszteoporózis állapotába.
Mik lehetnek a csontritkulás okai?
A csontritkulásos esetek jelentős részét, mintegy 80%-át az elsődleges oszteoporózis adja. Ennek két formája van a nőknél jelentkező változókor utáni, és az öregedéssel összefüggő csontritkulás, amely a férfiaknál és a nőknél is előfordul. A változókor azért meghatározó jelentőségű a nőknél, mert csökken az ösztrogén hormon szintje, és jelentős csontvesztés indul meg emiatt.
A szekunder, másodlagos csontritkulás sokféle betegség, illetve egyes gyógyszerek szedésének a következménye lehet, de viszonylag ritkábban fordul elő.
A csontritkulás kockázati tényezői között vannak olyanok, amelyeket nem tudunk befolyásolni:
- A nem. A nőknél jóval gyakrabban fordul elő a csontsűrűség elvesztése.
- A kor is meghatározó jelentőségű, mert 35 éves kör felett az évek számának növekedésével mindenkinek csökken a csonttömege.
- A genetikai adottságoknak, az öröklött tényezőknek is szerepe van a csontritkulás kialakulásában.
Ezzel szemben viszont vannak olyan kockázati tényezők, amelyek az életmódból következnek, és erre nagy a befolyásunk:
- Az egészségtelen táplálkozás,
- a mozgásszegény életmód,
- a túlzott alkoholfogyasztás,
- a dohányzás jelentősen növeli a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.
- A túlzott alkohol és kávéfogyasztás azért kifejezetten veszélyezteti a csontsűrűség megőrzését, mert elősegíti a csont épülését segíti kalcium kiürülését a szervezetből.
Mit tehet Ön csontritkulása megelőzéséért?
A csontritkulás életmóddal kapcsolatos kockázati tényezői ki is jelölik azokat a lehetőségeket, amelyekkel jelentős mértékben javítani tudja a csontritkulás elkerülésének esélyét.
Ha mértékkel fogyaszt alkoholt, és nem dohányzik, akkor már csak arra van szüksége, hogy rendszeresen mozogjon, és egészségesen táplálkozzon. Ennek során figyeljen oda a csontépítő ásványi anyagok és vitaminok bevitelére, valamint a túlsúly elkerülésére.
Ha rendszeresen mozog, akkor ezzel 35 éves koráig olyan mértékben megerősíti a csontállományát, amelyben felhalmozott olyan mértékű tartalékot, hogy nem kell tartania az öregedéssel szükségszerűen együtt járó csontvesztéstől.
A mozgást azonban 35 éves korban sem érdemes abbahagyni, mert a rendszeres mozgás ekkor is jelentősen csökkenti a csontvesztés ütemét. Mozgáshiányos életmódnál ugyanis a csontbontó folyamatok még nagyobb mértékben túlsúlyba kerülnek.
Mindenképp érdemes még azt figyelembe venni, hogy a csontállomány megőrzésének szempontjából az úszás nem sokat jelent. A csontállományt ugyanis elsősorban a függőleges testhelyzetben végzett mozgások erősítik
Az egészséges táplálkozás többek között azért is fontos, mert a csontképződéshez elegendő mennyiségű kalciumra és D-vitaminra van szüksége. A kalcium nemcsak a csont egyik fontos alkotóeleme, hanem emellett még serkenti a csontképződést is. A D-vitamin pedig nélkülözhetetlen a kalcium felszívódásához.
A csontképződés megfelelő mértékéhez naponta 700-1000 milligramm kalcium fogyasztására van szükség, a változókor után még ennél is többre, körülbelül 1000-1200 milligrammra. Nálunk az átlagos kalcium fogyasztás elmarad ettől.
Sok kalcium van a tej és tejtermékekben. Egy liter tejben például 1200 milligramm kalcium található, ami bőségesen fedezi a napi kalciumszükségletet. Nemzetközi összehasonlításban mi meglehetősen kevés tejterméket fogyasztunk, pedig csak a tejtermékek nagyobb mértékű fogyasztásával jelentős mértékben lehetne csökkenteni a csontritkulás súlyosságát.
Persze nemcsak a tejtermékekben található meg bőséggel a kalcium. A szükséges kalcium mennyiséget a halak, a tojás, az olajos magvak, a bab és a káposzta fogyasztásának a növelésével is növelni tudja.
Érdemes még arra is figyelnie, hogy a kalciumban dús ételeket érdemes a délutáni és az esti étkezésnél elfogyasztania, mert sokkal jobban hasznosul, és épül be a csontokba az este elfogyasztott kalcium.
Napjainkban többek között a táplálék-kiegészítők korát is éljük, és kalcium tabletták sora is rendelkezésére áll a szükséges kalcium bevitelhez. Fontos tudnia, hogy a napi 1000 mg körüli kalciummennyiségre szüksége van, de túlzásba nem érdemes esnie a kalcium bevitelben sem. Ugyanis a szükségesnél jóval nagyobb kalcium bevitel más fontos ásványi anyagoknak a felszívódását is veszélyezteti, és emellett még vesekőképződést is eredményezhet. A csontépüléshez a kalcium mellett még egyéb ásványi anyagokra, például magnéziumra, mangánra, rézre is szüksége van. Tehát kalciumból is csak a szükséges mértékben.
A kalcium táplálékból való felszívódásához D-vitaminra van szükség. A D-vitamin a napfény hatására képződik a bőrben. Nem véletlen, hogy az idős korban kialakuló D-vitamin hiányért a napfény kerülése a felelős. Pedig már napi 15 perces szabad levegőn, napon eltöltött idővel biztosítani tudja a napi D-vitamin utánpótlását.
Ennyit megér ez Önnek?