Testünknek a felegyenesedett járás és az ülés nem természetes állapota. Ez azért van, mert az állatokhoz hasonlóan az emberi test is a négykézláb járáshoz lett kitalálva. Felegyenesedett járásunknak komoly következménye van az érrendszer működésére is.
Felegyenesedett járásunk következtében lábunk megvastagodott vénáira aránytalanul nagy nyomás nehezedik. Miért jelent ez gondot?
- Azért probléma a vénák falára nehezedő nagy nyomás, mert a vénák vékony falúak, szemben a verőerekkel, amelyeknek a fala erős biciklipumpaként vastag és izmos is, ezért a vér pumpálásában is jelentős a szerepe. A vékony falú vénákban ezzel szemben a vér áramlása a vénát körülvevő izmok erejétől és munkájától, valamint a szív szívóhatásától függ.
A visszeresség mitől alakul ki?
Vajon mitől alakul ki a visszeresség?
Ha az állatokhoz hasonlóan négykézláb járnánk, akkor a lábunkban futó vénáink falára lábunk alsó pontjain is körülbelül 50-80 centiméter magas véroszlop nyomása nehezedne. Mi azonban nem négykézláb járunk már, hanem felegyenesedtünk. Ezért egy magas ember bokáihoz közeli vénáira nem 50-80 centiméteres véroszlopnak a nyomása, hanem másfél méternél is magasabb nehezedik. Ez azt jelenti, hogy alsó végtagunk vénáinak vékony falára nehezedő nyomás megkétszereződött, megháromszorozódott. Ezt a nyomástöbbletet a környező izmok tökéletes munkája nélkül a vénák fala egyszerűen nem bírja el, és idővel kialakul a vénatágulat.
Még nagyobb a vénák tágulatának a veszélye, ha állómunkát végez, és hetente 5 alkalommal is 8 órát vagy még annál is többet áll. Az állómunka magas kockázata pedig szinte biztos vénatágulatot okoz a lábán, ha ezen kívül még nem is mozog rendszeresen, és nem tornáztatja lábszára izmait, és nem segíti lábszára megerősített izmainak munkájával a vékony falú vénák vért visszaszállító munkáját. Emellett persze nemcsak a mozgás nélkül végzett rendszeres állómunka jelentős kockázati tényező, hanem az irodai ülőmunka is, ha nem jár együtt az alsó végtag izmainak a rendszeres tornáztatásával.
Az álló és ülőmunka túlságosan magas kockázata még kiegészül minden olyan tényezővel, ami valamilyen okból megakadályozza a sejtekben elhasznált vér visszapumpálását a szívbe. Ilyen általános ok a terhesség 9 hónapja, amikor a növekvő baba nyomja az ereket. Nem véletlen, hogy sok kismamánál először a terhessége idején jelentkezik az alsó végtag visszeressége.
Az elhízás is a visszeresség kialakulásának fokozott kockázatát jelenti, mert a hasra lerakódott úszógumik a hasüreg vénáit összenyomják, és emiatt nem engedik a lábak vénáiban összegyűlt vér visszaáramlását a szívbe. Emiatt persze még jobban megnő a lábak vénáinak falára nehezedő nyomás.
A motor problémás működése is komoly gondot okoz minden szerkezetben. Ilyen szerkezet az emberi test is. A szívben minden összehúzódáskor vákuum keletkezik. Ez a szívóhatás a vénás keringés egyik legfontosabb tényezője. Bármilyen szívbetegségnél gyengül a szív munkája, és csökken a vákuum által keltett szívó hatás. Emiatt pedig az alsó végtagban jobban felhalmozódik a víz, és a vér elszállítódását sem segíti az egészséges szív erőteljes munkájának szívó hatása.
Az sem lehet meglepetés, hogy az életkor előrehaladtával fokozódik a visszértágulat kialakulásának a veszélye, és azt is megfigyelték az elmúlt évtizedekben, hogy a nők között nagyobb arányban fordul elő, mint a férfiaknál.
A meleg sem kedvez a visszértágulatnak, mert nyáron jobban kidagadnak az erek, és a meleg vizes fürdőben is felerősödik a visszér tágulata. A szövetek közé a vérből folyadék kerül, és estére megjelenik a vizesedés, ami elsősorban az alsó lábszáron és a boka környékén lehet szembetűnő.
Mik lehetnek a visszér szövődményei?
A láb vénás rendszere a felszíni, bőr alatti visszereken túl a mélyvénákból áll, és ezt két rendszert is erek kötik össze. Visszerességnél a felszíni visszerek tágulata miatt ezekben az erekben pang a vér, ezért a szervezet önműködő mechanizmusai révén megnő a vér áramlása a mély vénákban. Emiatt a mélyvénák is jobban veszélyeztettek a tágulatra, és ezért ott is pang a vér, lecsökken a vár áramlása, és súlyos esetekben megalvad a vér, vagyis trombózis alakul ki. A mély vénákban kialakult vérrög még jobban rontja a vénás keringést. Talán még ennél is nagyobb veszélye azonban, hogy egy leszakadt vérrög a keringési rendszeren keresztül eljuthat a tüdőbe is, ami ott elzáródást, tüdőembóliát is okozhat, ami közvetlen életveszélyt jelent.
Az elégtelen vénás keringés miatt a láb sejtjei és szövetei állandó tápanyag és oxigénhiánytól szenvednek, és romlik az anyagcseréjük. A bőrfelszín alatti vénák pangó keringése miatt pusztulnak, vékonyodnak a bőr alatti szövetek, és emiatt fokozottan fennáll a fertőzés, bőrrepedés, sebesedés veszélye. A visszeresség miatt elvékonyodott bőrfelszín könnyebben fertőződik és sérül meg. Ha pedig az alsó végtagban megjelent visszeresség még cukorbetegséggel is párosul, akkor pedig még nagyobb a fekélyesedés, a lábszárfekély kialakulásának a veszélye.
Mit tehet a visszér megelőzése érdekében?
Mit tehet a visszér megelőzéséért?
Sokan ismerik már a visszeresség problémáját, és kérdezik, mit tehetnek a megelőzésért. Jóval többen vannak azonban azok, akik nem törődnek addig ezekkel a veszélyekkel, amíg meg nem jelennek az első figyelmeztető jelek. Mégis hogyan lehet megelőzni a visszeresség kialakulását?
A megelőzés legfontosabb területe az egészséges életmód két legfontosabb elemének, az egészséges táplálkozásnak és a rendszeres testmozgásnak a betartása. Kocogás, futás, biciklizés közben a vádli izmai keményen dolgoznak, és ez felfelé hajtja a vénákban áramló vért. Ha odafigyel arra, hogy mit eszik, és mellé még rendszeresen mozog is, akkor jóval kisebb lesz a veszélye annak, hogy kórosan elhízik vagy kialakul a cukorbetegség, ami fokozott veszélyét jelenti a vénás keringés romlásának is.
Jelentősen mérsékli a visszeresség kockázatát azzal is, ha nem dohányzik.
Az örökletes tényezők is növelik a visszér kialakulásának a kockázatát, ezért ha a családban a felmenők között valakinek van visszérproblémája, akkor a megelőzés érdekében még fontosabb a láb izmainak megerősítése a rendszeres testmozgással. Emellett még ha napi 10-12 órán keresztül ülőmunkát végez, akkor elővigyázatosságból nem árt az sem, ha a rendszeres mozgás, lábtorna mellett még fáslival betekeri a lábát vagy pedig rugalmas harisnyát visel. Nem kell önsanyargatásra gondolni. Elég az, amitől még nem fáj a lába, de a vénákat a lábszárán nem engedi kórosan kitágulni.
Persze a fásli vagy a gumiharisnya viselése nyáron, amikor mindenki láthatja bizony elég ciki. Nem véletlen, hogy megelőzés céljából alig-alig fáslizza bárki is a lábát. Ezért még fontosabb a rendszeres mozgás, a vénák körül izmok megerősítése és rugalmasságának a fokozása, hogy a harisnya hiányában lábszára edzésben lévő izmai segítsék a vér pumpálását a vénáiban. Egészséges vénáknál a futás és a kocogás is tökéletesen megfelelő. Kialakult visszeresség esetén azonban már a függőleges testtartás miatt mindenképp célszerű a futás helyett az úszást választani, mert az úszás is ugyanúgy megdolgoztatja lábszára izmait, de nem fog közben vénáinak vékony falára nehezedni a több mint másfél méreteres véroszlopnak a súlya.
Mit tesz Ön a visszeresség elkerüléséért?