Mi a visszér?

Visszerességről az alsó végtagon, a lábszáron kialakuló vénatágulatnál beszélünk. Vénái mindenkinek vannak, csak nem mindenkinek okoznak a visszerek problémát. Visszérbetegségnél a kórosan kitáguló vénák még csomókba csavarodottá, kanyargóssá is válnak, ami tovább rontja a vénák állapotát.

A vénatágulat elsősorban a lábat ért tartós terhelés illetve túlterhelés miatt alakul ki. Túlterheli Ön a lábait?

• A túlterhelés kialakulhat tartósan álló vagy ülő helyzetben is, a láb kellő mozgásának hiányában.

Mi vezet a visszér betegség kialakulásához?

Milyen okok vezethetnek a visszeresség kialakulásához?

A vénák fala korántsem olyan rugalmas, és feszes, mint az artériák fala. A gyengébb érfalú, vénák ezért a véna falát belülről érő nyomás hatására sokkal inkább hajlamosak a tágulatra. A tágult vénákban pedig pang a vér. Az artériák által a sejtekhez szállított oxigénben és tápanyagokban dús vért a sejtek működése és anyagcsere folyamatai után a vénáknak kellene visszaszállítaniuk a szívhez, hogy ott újra felfrissüljenek, és tápanyagokban és oxigénben dús vérként újra segítsék a sejtek működését.

A vénák tágulatakor azonban az elhasznált vér szívhez való visszaszállítása nem működik problémák nélkül. A széndioxidban dús vér megfelelő ütemű szív felé áramlásához a szív szívóhatása önmagában még kevés. Szükség van még hozzá

• a vénák falának rugalmas tartásához, az érfalat alkotó kötőszövetek rugalmasságához,
• a vénabillentyűk megfelelő záródásához, és
• a vénafalakat kívülről támasztó izmok megfelelő munkájához, az izompumpa működéséhez is.

Ha ez a 4 folyamat (a szív szívóereje, a vénafalak tartása, a vénabillentyűk záródása és az izompumpa) nem működik megfelelően, akkor nem áramlik vissza a megfelelő ütemben a sejtektől és a szövetek közötti térből az elhasznált vér a szívhez.

Vagyis, ha a kevés mozgás miatt a lábszárban az izompumpa elégtelenül működik, és a kötőszövetek lazasága miatt tágult vénákban a vénabillentyűk nem záródnak megfelelően, akkor nem tudják megakadályozni az elhasznált vér visszafelé folyását. A széndioxiddal telített vér ottragad a vénákban, és ez visszérbetegség kialakulásához vezethet.

Elsődleges és másodlagos visszérbetegség

Ez a visszérbetegség lehet elsődleges, örökletes és másodlagos, szerzett is. Mikor melyikről beszélünk?

• Elsődleges visszérbetegségről akkor beszélünk, ha örökletes okai vannak a vénabillentyűk nem megfelelő záródásának. Ilyenkor a kötőszövetek az egész testben gyengébbek a megszokottnál. Örökletes problémáknál nemcsak a lábszáron, hanem a végbélnél is nagyobb valószínűséggel jelenik meg a vénák tágulata, az aranyér.
• Másodlagos visszérproblémánál a mélyebben futó vénák az érintettek, és ilyenkor a mélyvénákban lévő vénabillentyűk nem záródnak tökéletesen, ezért a pangó vér miatt az megalvadhat, és mélyvénás trombózis alakul ki. A pangó vérben a rögösödés kialakulhat tartós ágyban fekvésnél, például egy baleset következtében, vagy más fekvőbeteg ellátáskor. Kiemelten hajlamosítanak erre egyes gyógyszerek is.

A visszeresség azért jelent különösen nagy problémát, mert a lábszáron és különösen a bokánál tágult vénák megfelelő kezelés nélkül begyulladhatnak, és a visszérgyulladás már komolyabb betegségek előszobája is lehet. Ugyanis a pangó vér miatt nemcsak a széndioxidtól dús vér, hanem a sejtek működésekor keletkező salakanyagok sem szállítódnak el a vénás vérrel. Márpedig ha ezek a salakanyagok egyre nagyobb koncentrációban ottmaradnak a szövetek közötti térben, akkor gyulladásos folyamatokat indítanak el.

A visszér időbeni kezelésével súlyos szövődményeket előzhet meg

Visszeres láb és boka duzzanata

Éppen ezért a súlyosabb következmények, a lábszár fekélyesedése, sebesedése és a mélyvénás trombózis megelőzése érdekében a vénák tágulatától szenvedő visszeres lábat kezeltetni kell. A kezelés kétirányú lehet, és nem arról van szó, hogy vagy egyiket vagy másikat alkalmazzuk, hanem egyszerre, párhuzamosan, egymást erősítve kell alkalmazni a kétféle kezelést.

• Egyrészt különféle kompressziós kezelésekkel meg kell támogatni a kitágult vénák elgyengült falát. Ennek során rugalmas anyagtól készült kompressziós harisnyával, vagy fáslizással támogatják a pangó vér gyorsabb visszajuttatását a szívhez. A lábszárban lévő izompumpa, az izmok tornáztatása is segíti az erek falának jobb támasztását. Különösen hasznos a vénák falának külső megtámasztásában a visszerek falát erősítő speciális visszértorna. Ezeket a gyakorlatokat rendszeresen végezve, jelentősen javítani tudja a vénák falának állapotát, rugalmasságát.
• Másrészt pedig gyógyszeres kezeléssel is segítik a vénák tágulatának csökkenését. A gyógyszerek szedésével egyrészt a vénák falának rugalmasságát növeli, másrészt pedig a vizesedést csökkenti a szövetek közötti térben

A visszérproblémák kezelésének időbeni megkezdése azért fontos, mert ha elhanyagolja a jelentkező tüneteket, akkor évek, sőt inkább 15-25 év múlva a vénák tágulata miatt elégtelenül pangó vér miatt a lábai kifekélyesednek, és a fekélyes sebekből nehezen gyógyuló lábszárfekély jelenik meg a lábszárán, elsősorban a rossz vérellátottságú boka környékén.

Talán azt gondolná, hogy idősebb korban fenyegeti elsősorban a vénák megbetegedése. Ez persze így is van, de már a húszas éveiben sem dőlhet nyugodtan hátra. Különösen akkor, ha nő, mert a visszérproblémákkal küzdők között kétszer annyian vannak a nők, mint a férfiak.
A felmérések szerint már a húszas éveikben járók 5-7%-ának vannak visszérproblémái.
60 év felett pedig már a lakosság negyedét érinti a visszerek megbetegedése.

Az természetesen igaz, hogy az első figyelmeztető jelek megjelenésétől kezdve a legsúlyosabb tünetek megjelenéséig 2-3 évtized is eltelik. De éppen azért, hogy elodázza, illetve megelőzhesse a legsúlyosabb tünetek kialakulását, érdemes az első figyelmeztető jeleket, az apró, lilás elszíneződéseket, kis dudorokat az ereken is komolyan venni.