Sokan küzdenek álmatlansággal. Pontos adatok nincsenek rá, de egyes feltételezések szerint az emberek akár harminc százalékának is van kisebb-nagyobb alvási problémája. Sokszor a napközbeni fáradtság a ludas, de az éjszaka pihentető álmát gyakran a lélek nyugtalansága zavarja meg. A mindennapi stressz nem kedvez a nyugodt alvásnak.
Éjszaka sokszor forgolódik álmatlanul az ágyában?
Az alvás kedvelt elfoglaltságunk. Életünk harmadát végigaludjuk. Sokunknak nehezebben jön az álom a szemünkre, ha nem a megszokott ágyunkban hajthatjuk álomra a fejünket. Kedvelt és vágyott elfoglaltságunk az alvás, mégis álmainkban sokszor élünk át fenyegető dolgokat. A félelmeinktől persze könnyen megszabadulhatunk. Csak annyit kell mondanunk, hogy „ez csak álom volt”. De valóban könnyű szívvel mondhatjuk bármilyen fenyegető álmunkra, hogy „áh, ez csak egy álom volt”?
- Éjszakai álmainknál mennyivel valósabb nappali életünk tudatos, vagy tudatosnak gondolt világa?
- Alvás közbeni és nappali tudatunk harmonikusan kiegyenlítik egymást. Nem biztos, hogy az egyik valódibb a másiknál. Persze ebből az is következik, hogy a másik sem valódibb az egyiknél.
Miért érdekes az alvás?
Minden elalvásával elteszi magát holnapra. Az elalvás elveszi Öntől a léte feletti kontrollt. Megszabadítja minden tudatos aktivitásától. Az alvást nem tudja magára kényszeríteni. Minél jobban el akar aludni, annál biztosabb lehet benne, hogy nem fog sikerülni. Nem tud más csinálni, minthogy megteremti az alváshoz Önnek legjobban bevált helyzetet, és várja, hogy álom jöjjön a szemére.
Az alvás nemcsak azért, mert nem tudja irányítani, hanem azért is igencsak misztikus lételemünk, mert keveset tudunk róla. Hisz nem tudja tudatosan megfigyelni az alvását, mert minden erre irányuló törekvése egyenes út afelé, hogy nem fog tudni elaludni.
Nappali világában ragaszkodik az élete irányításához szükséges kontrollhoz. Azt hiszi – nemcsak Ön, hanem mindannyian ebben reménykedünk -, hogy ha irányítása alatt tartja az életét, akkor mindent kézben tart és átlát. Pedig mekkora illúzió ez. Gondoljon csak mások Önnel szembeni szándékaira vagy akaratára. Vagy pedig a véletlenek, illetve a szerencse vagy balszerencse szerepére.
Szeretnénk irányításunk alatt tartani az életünket, ugyanakkor félünk a megérzéseinktől, mert azok nem racionálisak, hanem ösztönösek. Félünk a rossztól. Nem szeretjük a sötétet, és félünk a haláltól.
- Pedig, amikor elalszunk, akkor átadjuk magunkat egy olyan világnak, amely felett egyáltalán nincs kontrollunk, amelyet egyáltalán nem vagyunk képesek irányításunk alatt tartani.
- Amikor tudatos világunkban el kellene engedni magunkat, amikor jobban kellene támaszkodnunk az ösztönös megérzéseinkre, a tudatalattinkra, akkor azonnal belopózik a szívünkbe és az agyunkba a félelem. Ez azért már mégsem járja. Ez egy olyan világ, amelyről olyan, de olyan keveset tudunk. Hogyan lehet, akkor ebben, pl. ezekben az ösztönös megérzéseinkben megbízni? Ez bizony egy igen jó kérdés.
Az elalvással elveszíti a kontrollt maga felett. Ha Önnek ez nem okoz gondot, akkor nincs problémája az alvással, jól alszik. Ha viszont gyakran nem tud elaludni, és álmatlanságban szenved, akkor bizony már nehézségei vannak azzal, hogy az ösztönös tudattalanjára vagy tudatalattijára bízza magát. Egyszerűen fél feladni a kontrollt, nem bízik azokban a dolgokban, amelyekre nincs ráhatása. Márpedig az alvás totálisan az a terület, ahol a tudatalatti veszi át az irányítást.
A mai túlhajszolt, teljesítménykényszer alatt sínylődő világunkban nem könnyű meghúzni a határvonalat a tudatos nappal és az ösztönös éjszaka között. Sokan az éjszakával szeretnék meghosszabbítani a nappalukat, és ezért éjszakáit igyekszik elemezni, másrészt pedig a nappali feladataira próbál megoldást találni az éjszakáiban is. Pedig a pihentető alváshoz tudni kellene lezárni a napot, és átadni magunkat az éjszakának.
Mik lehetnek az álmatlanság lelki okai?
Az álmatlanságtól szenvedő, fél feladni a tudatos kontrollját. Hiányzik belőle a feltétel nélküli bizalom. Hiányzik belőle az „átadom magam a tudatalattimnak” a bizalma. Fél kiadni az irányítást a kezéből. Képtelen könnyedén, feltétel nélkül kiszolgáltatni magát, és átadni magát az alvásnak. Bizony ez azt is jelenti, hogy tudatosan vagy tudat alatt fél a haláltól. Ez persze nem azt jelenti, hogy fiatal emberként retteg tőle, de azt igen, hogy foglalkoztatja a gondolat.
Éjszaka nemcsak az fél kiengedni a tudatos irányítást a kezéből, aki szereti irányítása alatt tudni a dolgait, hanem az is, akinek van némi takargatnivalója. Ha nem olyannak mutatja magát, amilyen valójában, akkor kész katasztrófa átadni magát a tudatalattijának, ami felett semmilyen kontrollt nem tud gyakorolni, ezáltal nem tudja a szándékai szerint manipulálni a róla kommunikált képet.
Ebben az esetben tehát arról van szó, hogy bizonyos tulajdonságok helyett másmilyennek szeretné mutatni magát a környezete előtt. Az is bajban van azonban, aki saját maga előtt sem meri felvállalni magát, és önmaga előtt esik nehezére vállalni saját magát.
Ha olyan félelmei vannak, amivel nem képes szembenézni, ha nem képes elfogadnia saját magát, ha nem képes megbékélni személyiségének egyes részeivel, akkor ezektől a tulajdonságaitól éjszaka is félni fog. Sőt még jobban, mert ekkor még kontrollálni sem lesz képes. Nehezen fog álom jönni a szemére.
A legbiztosabb altató az, ha megbékél az éjszaka árnyoldalaival. A visszafelé számolás is csak azért eredményes elalvási módszer, mert monotonságával segít kikapcsolni a tudatos gondolkodást.
Persze sokaknak pedig nem az elalvással, hanem az alvás utáni ébredéssel van gondjuk. Ennek pedig az az oka, hogy ébredés után az éjszakai pihenés, látszólagos semmittevés után tevékenyen neki kell kezdeni a napnak. Tenni kell a dolgainkat, aktívnak kell lennünk. Cselekednünk kell, felelősséget vállalni, kiállni magunkért, konfrontálódni a céljaink elérése érdekében. Akár másokkal szemben is meg kell tudni védenünk az érdekeinket. Ez pedig nem is olyan egyszerű ám egy felelősség vállalásától irtózó, a konfrontálódást felvállalni képtelen embertől. Ezzel a beállítódással bizony könnyebb meghosszabbítani néhány órácskával meghosszabbítani az éjszakát, és elmenekülni a nappal felelősségteljes aktivitása elől.
Ha álmatlanságtól szenved, akkor néhány kérdést érdemes feltennie magának
- Szereti állandóan kézben tartani a dolgokat?
- Vagy ha kell, akkor könnyedén el tudja engedni magát?
- A tapasztalati tényeknek hisz, vagy elfogadja az olykor megmagyarázhatatlan dolgokat, jelenségeket is?
- Foglalkoztatja a halál gondolata?
A túlzott alvásigény pedig a következő kérdéseket vetheti fel
- Menekül a felelősség vállalása, a problémás helyzetek megoldása elől?
- Jobban érzi magát az édes semmittevés állapotában?
Kérjen információt a változtatáshoz: (+36-1) 269-2946
Mit tehet az álmatlanság ellen?
Ha szeretne könnyebben elaludni, akkor meg kell tanulnia kiadni a kezéből az állandó kontrollt, tudnia kell kiadni az irányítást a kezéből, meg kell bízni a tudatos gondolkodása helyett a tudatalatti ösztöneiben is.
Meg kell tanulnia lazítani, még akkor is, ha ez kezdetben bizony nehezen megy.
Ha felismeri magában azokat a tulajdonságait, amelyekkel nehezen tud kibékülni, és ezt megértve törekszik tenni ellene, vagy elfogadni saját magának ezeket a részeit is, akkor máris jobb az esélye arra, hogy nyugodtabban tudjon aludni.