Ha megjelennek a depresszió tünetei, akkor ez még nem jelenti azt, hogy depressziós is. Ha egy-két napig rossz a hangulata, vagy semmihez sincs kedve, de utána elmúlik a levertsége, akkor nem depressziós, hanem csak rossz napja volt.
Ha viszont a depresszió tüneteit huzamosabb ideig tapasztalja, akkor már lehet alapja az „olyan depressziós vagyok” elszólásának. Két hét vagy még ennél is hosszabb idő már nem átmeneti állapot, és érdemes komolyan venni a depresszió jeleit.
Tudja pontosan, hogy mi a depresszió?
A depresszió érzelmi életének olyan huzamosabb ideig tartó zavara, amelynek során sivárnak, hiábavalónak gondolja az életét. Depressziójának ideje alatt szinte semmihez sincs kedve. Amellett, hogy begubózik, befelé fordul, még az aktivitása mellett a gondolkodása is lelassul.
Nagyon gyakran előfordul, és elsorban a nőket fenyegeti. A férfiak szerencsésebbek a depresszióval, mert körülbelül háromszor annyi nő szenved tőle. Az is ismert adat, hogy hazánk lakosságának harmadát érinti valamilyen szintű depresszió. Súlyos depressziótól körülbelül 500-700 ezer ember szenved. Azt is tudjuk, hogy 75%-uk nő.
Melyek lehetnek a depresszió okai?
A depresszió érzelmeink bizonytalansága, hangulati életünk zavara. Lényeges azonban az is, hogy nemcsak a bizonytalan lelkiállapotú, érzelmileg sérült, kiegyensúlyozatlan emberek szenvednek tőle.
Sok esetben valamilyen egyéb betegségnek a tudatában válik valaki depresszióssá. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők, például a daganatos betegségben szenvedők, a HIV fertőzöttek vagy a szív és érrendszeri problémával küzdők és a cukorbetegek. Nem kíméli azonban a súlyos ízületi problémákkal küzdő embereket sem depressziós lelkiállapotuk. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a depresszió jelentősen csökkenti betegségük gyógyulásának az esélyét, mert a depresszióssá váló beteg maga sem hisz már a gyógyulásában.
A depresszióval nemcsak a hitét veszti el, hanem az erejét is, amire pedig a gyógyulásához nagy szüksége lenne. A depresszió nemcsak a beteg életkedvét veszi el, hanem az akaraterejét is csökkenti, és gyengíti az immunrendszerét. A beletörődés, a küzdés, az aktivitás hiánya pedig az immunrendszert is gyengíti.
Az öröklött tényezőknek is fontos szerepe van a depresszió kialakulásában. Nemzetközi felmérések vannak arra, hogy akinek valamelyik szülője klinikai depressziós volt, annak bizony az átlagosnál nyolcszor nagyobb esélye van a depresszióra. Ez bizony döbbenetes arányszám már első hallásra is. Ez persze nem azt jelenti, hogy akinek valamelyik szülője depressziós volt, az nagy valószínűséggel az is lesz, hanem inkább arról van szó, hogy a depresszió egyéb okainak meglétekor, például a munkahely elvesztésekor vagy egy közeli hozzátartozó halálakor nagyobb valószínűséggel lesz depressziós az, akinek a szülője depressziós.
Egy súlyos veszteség esetén, még racionális okot is találhatunk a depressziós tünetek megjelenésére. Sok kismama azonban a gyereke megszületése után válik depresszióssá.
Pedig azt gondolhatnánk, hogy egy egészséges kisbaba születésének sokkal inkább örülni kellene. Ez így is van, mégis sok kismama a gyereke megszületésekor döbben rá valójában életének a gyökeres megváltozására. Arra, hogy a gyereke megszületésével évekre, évtizedekre szóló kötelezettséget vállalt magára, és a gyerek születését nem áldásként, hanem korábban élvezett szabadságának az elvesztéseként éli meg. Főleg akkor, ha a gyerekéért érzett felelősség mellé még a gyerek állandó felsírása mellett az alig-alig alvás miatt állandó fizikai kimerültségtől is szenved.
A depresszió megjelenésében nagy szerepe van a túlzott stressznek. Az állandó időzavar, a határidők szorítása, ha állandósul, akkor ez sokunknál olyan felgyülemlett feszültségeket okoz, amit stresszkezelő technikák megfelelő alkalmazása nélkül egyre nehezebb, előbb-utóbb pedig már lehetetlen károsodás nélkül feldolgozni.
Ugyanígy veszélyeztetettek azok is, akik betegesen óvakodnak kiállni érdekeik érvényesítéséért, és nem vállalják fel a konfliktusokat, hanem inkább a problémák kibeszélése helyett magukban őrlődnek. Így járnak azonban azok is, akiket például egy párkapcsolatban magukra hagynak, és a másik fél szakít velük.
Megfigyelhető az is, hogy a társaságot kedvelő extrovertált emberekkel szemben az introvertált, befelé forduló emberek között nagyobb arányban fordul elő a depresszió.
Az is tapasztalható, hogy az állandóan derűs, pozitív gondolkodásúakkal szemben az életüket borúsan látó, negatívan gondolkodók is gyakrabban panaszkodnak depresszióra. Ez nem véletlen, hisz a „pohár félig üres” szemléletben gondolkodók alábecsülik az életükben történő pozitív dolgok jelentőségét, és felerősítik a negatív jelenségeket.
Akik úgy érzik, hogy életüket kevésbé képesek az irányításuk alatt tartani, és nincsenek hatással a sorsuk alakulására, hanem ők csak úgy elszenvedik a velük történteket, azok is nagyobb arányban találják érzelmi életüket is sivárabbnak. Ez aztán persze önbeteljesítő jóslatként is működik, mert aki eleve alkalmatlannak érzi magát a rá leselkedő veszélyek, negatív történések kivédésére, a kudarcok sikerre való átfordítására, azok hitük hiánya miatt kevesebb erőfeszítést is hajlandók tenni a történések számukra kedvezőbbre fordításáért.
Nem könnyű eldönteni azt sem, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Joggal gondolhatjuk azt, hogy a depressziósok azért cigiznek vagy nyúlnak gyakrabban a pohár után, hogy csökkentsék a depressziójukat. Ennek azonban a fordítottja is igaz lehet. Vagyis akik sokat isznak, cigarettáznak, illetve a kábítószerek rabjai, azok nagyobb valószínűséggel esnek depresszióba.
A depresszió tünetei mik lehetnek?
A depresszió legfőbb tünetei biztos nem okoznak Önnek meglepetést
A depresszió egyik legfontosabb jele a fásultság, a minden mindegy állapota. Aki depressziós megszűnik érdeklődőnek lenni. A korábban kedvelt dolgai sem okoznak már örömet neki, fásult és kiábrándult lesz. Kedvelt hobbijai is unott dolgokká válnak a szemében.
A depressziósnak egyre inkább elmegy a kedve az élettől is, mert egyre kevesebb örömöt talál benne. Ennek pedig kifejezését is adhatja azzal, hogy a környezetének állandóan panaszkodik, ami tipikusan abban nyilvánul meg, hogy mindennek a rossz oldalát látja meg, és nagyítja fel. Nemcsak a környezetét, hanem saját magát is negatív szemüvegen át látja, és egyre inkább elveszíti az önbecsülését.
A fásultság és a rosszkedv a depressziós arcára is kiül. Az állandó gondterheltség a kialvatlan szemekben és ráncolt homlokban jelennek meg.
Mindig fáradt, és rosszkedvű. Leginkább persze azért, mert értelmetlennek látja az életét. Ez az állapot persze eléggé kiábrándító, főleg akkor, ha hónapokon át tart.
A depressziós figyelmetlenné válik, nem képes összpontosítani, kihagy a memóriája.
Elveszíti a kezdeményezőkészségét, egyre bizonytalanabbá válik, és csak halogatja a dolgait.
A rossz hangulat és levertség érzet gyakran párosul étvágytalansággal, aminek egyenes következménye lehet a bekövetkező fogyás is. Előfordulhat persze ennek az ellenkezője is, amikor kiábrándultságát a mértéktelen falással próbálja meg ellensúlyozni.
Az állandóan rossz hangulat könnyen vezethet álmatlansághoz. Az alvászavar bármelyik formája előfordulhat.
A fásultság és kedvetlenség emberkerülővé teheti a depresszióst, ami még nagyobb magába fordulást okozhat. Elzárkóznak ismerőseiktől, aminek következtében magára hagyottnak érzik magukat.
A befelé fordulás azt is eredményezi, hogy állandóan magukkal vannak elfoglalva. Ez a befelé fordulás folyamatos önmarcangolásban fejeződik ki, amiért egyre értéktelenebbnek érzi magát a depressziós. A negatív spirál elmehet egészen az öngyilkossági kísérletig is akár.
Bárkinek lehetnek rossz napjai, amikor semmi sem jön össze, de a depressziósnál ezek a rossz napok hetekre és hónapokra duzzadnak. Ez az állandósult letargia egészen olyan mélységekben állandósulhat, ahol állandóak a sírógörcsöknek a megjelenése, az állandó kimerültség, ami persze a fizikai aktivitás jelentős visszaesésével együtt jelentkezik.
A hipochondria sem áll távol a depresszióstól, akit vélt betegségek és hallucinációk sora gyötör. Ez egészen odáig is elmehet, hogy konkrét betegség nélkül is, még az ágyból való felkelésre is képtelennek érzi magát.
Az állandósult rossz hangulat idegességgel és szorongással párosul. Ez pedig konkrét testi tüneteket is okozhat, például székrekedést vagy éppen hasmenést. Nem ritka a fejfájás vagy a szédülés sem.
A depresszió diagnosztizálásához ezek közül a tünetek közül legalább ötnek az állandó és hosszadalmas, tehát legalább két hetes fennállása szükséges ahhoz, hogy valakiről a depressziót vizsgáló orvos vagy pszichiáter megállapítsa a depressziót.
A depressziónak a súlyosságától függően különböző fokozatai lehetnek. Az enyhe és mérsékelt depresszió is kedvezőtlen természetesen, de koránt sincs olyan súlyos érzelmi, hangulati válságban az ebben szenvedő, mint az, aki súlyos depresszióban szenved.
Mit tehet a depresszió kezelésére?
A legjobb kezelés a depresszióra is a megelőzés. Lelki, érzelmi élete félresiklásával szemben a leginkább úgy tudja magát megvédeni, ha megpróbál kiegyensúlyozottan élni. Mit is jelent ez a mindennapok gyakorlatában?
Például azt, hogy saját testi egészségére gondolva rendszeresen mozog, és igyekszik egészségesen táplálkozni. Nem viszi túlzásba az élvezetek hajszolását, és ha lehet, akkor nem dohányzik, és nem iszik túl sok alkoholt.
Próbálja úgy élni az életét, hogy nemcsak magára gondol, hanem odafigyel a környezetére is. Saját magán kívül törődik a családtagjaival, figyel a munkatársaira és a barátaira is. Igyekszik örömét lelni a mindennapi tevékenységében is, és örül az apró dolgoknak, és a kisebb sikereknek is. Vannak céljai, és ezek eléréséért rendszeresen dolgozik is, és halad az elérésük felé. Ugyanakkor, ha közbejön valami váratlan nehézség, akkor nem kerül azonnal haragba az egész világgal, hanem a megoldáson kezdi el törni a fejét. Mindezt persze leírni sokkal könnyebb, mint a mindennapok forgatagában lépésről lépésre meg is csinálni.
Bárhogyan is próbáljuk azonban megelőzni érzelmi életünk válságát, azért egy váratlan tragédia, egy közeli hozzátartozónál bekövetkező hirtelen haláleset, vagy pedig derült égből villámcsapásként a megélhetést biztosító munkahely elvesztése, kemény próbatétel elé állíthatja azt is, aki egyébként tényleg megpróbál kiegyensúlyozottan és előrelátóan gondolkodva élni.
A saját magunkra való tudatos odafigyelés és az egészséges életmód mellett természetesen a depresszió kezelése gyógyszerekkel és pszichoterápiával is történik.
A gyógyszerek a tünetek kezelésére szolgálnak, és a gyógyszeres kezelés célja elsősorban a tünetmentesség biztosítása, az érzelmi egyensúly visszaállítása és a visszaesés megakadályozása.
- Ne feledjük azonban azt sem, hogy a gyógyszerek tüneteket enyhítő hatása a kezelést követően később jelentkezik. Miközben a mellékhatásaival, például szédülés, fejfájás, hányinger számolni kell.
Ez persze a gyógyszerek szedésének kockázata mellett azt is jelenti, hogy a javulás jeleinek hiányában nem érdemes a gyógyszerek szedését abbahagyni 1-2 hét után, amikor tudjuk azt, hogy egyes gyógyszerek a hatásukat 2-4 hetes szedés után érik el.
A depresszió gyógyításának hagyományos, gyógyszeres kezelése mellett a kezelés alternatív lehetősége is rendelkezésre áll. Ha szeretné elkerülni a gyógyszeres kezelés nem kívánt káros mellékhatásait, és a tüneti kezelés helyett inkább depressziója okának feltárásával szeretne kilábalni depressziójából, akkor mindenképp érdemes a gyógyulás alternatív lehetőségei közül választani.
Foglaljon időpontot gyógyulásáért: (+36-1) 269-2946
Mindenképp érdemes azonban szem előtt tartani azt is, hogy a mellékhatások nélküli természetes kezelések, valamint életmódjának átalakítása mellett nagymértékben javítja a depresszió legyőzésének esélyét a szűkebb és tágabb környezetében lévőknek, vagyis családjának és ismerőseinek a támogató, megértő segítése. Ha ezzel is számolhat a gyógyulása felé vezető úton, akkor jó esélyei vannak a depresszióból való kilábalásra.