Egy baleset vagy sportolás közben szinte bármely csontunk eltörhet. A leggyakoribbak a boka, csukló, valamint a kéz és lábtörések.
Amikor gipsz kerül a törött csontra
A gyerekek gyakran szenvednek különböző sérüléseket játék közben. Az időseknél is gyakrabban fordulnak elő különféle törések. Fájó ízületeikkel a csúszós utakon bizonytalanul közlekednek, és emiatt könnyen elesnek. A fiataloknál ez nem jelent olyan nagy gondot, mert az elesés után könnyen felállnak, és mennek tovább. Az idősebbeknél azonban az eleséseknek könnyebben lehet csonttörés a vége.
Különösen a nőknél fordul elő gyakran 40 éves kor felett a csontritkulás, amelynek következtében a csonttömeg csökken, és a csontok megritkulnak. Ennek pedig az a következménye, hogy kisebb külső erőhatásra, vagy akár egy egyszerű eleséskor is könnyebben eltörnek.
A csonttöréseknek alapvetően két típusa van, a nyílt és a zárt törések. Veszélyesebb a nyílt törés, mert a csont törése mellett az erek és az idegek is sérülnek. Emellett a nyílt seb könnyen el is fertőződhet, és még a vérveszteség is veszélyezteti a sérült állapotát.
Nyílt törés látványa sokkoló lehet, viszont arra mindenképp jó, hogy nem lehet kérdés az orvos azonnali hívása a sérülthöz.
Nagyobb gond a zárt törések megítélése, mert ha a sérültet kemény fából faragták, és látható külső jele nincs a sérülésnek, akkor ő akár összeszorított foggal is elsántikál egy kisebbnek tűnő sérüléssel az eset helyszínéről.
Azt azonban világosan látni kell, hogy nincs kisebb törés, amelynél még nincs szükség orvosi ellátásra és nagyobb törés. Ha a csonttörés gyanúja fennáll, akkor hívni kell az orvost, illetve a mentőt, és nem azt kell mérlegelni, hogy hátha nem is törésről van szó.
Nyílt törésnél azonnal hívni kell a mentőt, és csillapítani kell a vérzést lehetőleg steril kötszerrel. Ezen túl azonban bármilyen tiszta ruhadarab megteszi. Persze lehetőleg fehér legyen, a vérveszteség megakadályozása a legfontosabb.
Zárt törésnél is hívni kell a mentőt, azonban ennél már kétségek merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy tényleg törésről van-e szó, vagy csak kisebb rándulásról, zúzódásról. Ha azonban a fájdalmas végtag mozgatása nagy fájdalommal jár, illetve a sérült nem képes mozgatni a végtagját, akkor nincs több kérdés a törés valószínűségéről. Ilyenkor a legfontosabb az, hogy a sérült testrészt a mentő megérkezéséig nyugalomba kell helyezni, és ne mozgassa a sérült a fájdalmas végtagot. Ennek biztosításához viszont arra van szükség, hogy a sérülést szenvedettet ne hagyja magára a mentő kiérkezéséig.
A látható és gyanítható sérülések mellett a balesetet szenvedettnek egyéb sérülései is lehetnek. Ha tud beszélni a sérült, akkor azonnal kérdezni kell az állapotáról. Könnyen lehet azonban, hogy az átélt izgalmak hatására nem tudja reálisan értékelni a helyzetét, nem tud reálisan válaszolni a kérdésekre, és az is előfordulhat, hogy sokkos állapotba került. Éppen ezért a kapott válaszokat a tapasztalható jelekkel együtt érdemes értékelni. Természetesen olyan mértékben, amilyen mértékben képes értékelni ezeket a jeleket, és felmérni a sérült állapotát.
A legfontosabb egy balesetnél, hogy semmiképpen sem szabad magára hagyni a sérültet. Ha pedig többen vannak körülötte, akkor a legfelkészültebb mérje fel az állapotát, és igyekezzen neki segítséget nyújtani a mentő megérkezéséig.